Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)

94 Jász-kún hitvestársi öröklés. leszármazó nélkül („mag nélkül") halt meg, hanem semmiféle vérszerinti rokona („maradéka") sem maradt, mert a férj vérrokonai az özvegy nőt a törvényes öröklésben megelőzik, illetőleg abból kizárják; ellenben „maradék" létében b) a nem-közkereső nőt a férj szerzeményi ingatlanaiból tulajdonul semmi sem illeti (csak özvegyi haszonélvezete van azokra), a szerzeményi ingókból pedig hitvestársi öröklés címén egy örökrészhez van joga (tehát ezekben a férj vérrokonaival együtt örököl); c) a közkeresö özvegyet pedig (közszerzeményén kívül, ami nem tartozik az öröklési jog körébe) azon ingatlanban fekvő pénzösszegből, amelyre nézve közkeresö volt, ugyancsak egy örökrész illeti meg; végül dj a férj hitvestársi öröklése felesége után az országos jog szerint alakul. //. Tételes jogforrások. Ideigl. Törv. Szabályok. 17. §. A 14., 15. és 16. §-okban foglalt hitvestársi öröklésre, özvegyi öröklésre, s özvegyi jogra nézve — a jászkún kerületekben fennállott szabályok ott jövőre is zsinórmértékül fognak szolgálni; egyéb tekintetben mindazonáltal az itt szabályozott öröklési rend a jászkún kerületekre is kihat. [V. ö. Gábor Gyula: „Jász-kún kerület" és „Jász-kún özvegyi jog és hitvestársi öröklés" a M. Jogi Lexikon IV. kötetében. Ugyanott irodalmi utalások. L. továbbá a jelen munkának Meszlény Artúr állal szerkesztett I. kötetében „A jászkún kerület", 178. L] A jászok és kúnok 1799. jan. 13. statútuma. ÖTÖDIK STATÚTUM. Az Özvegy Asszonyok Jussáról. 1. §. Az özvegy Asszony, férjének halála után, ha a kereső Férj másképpen nem rendelkezett, annak jószágában tsak úgy fog maradni, hogy abból éllyen, nem pedig mint tulajdonos; úgy, hogy ha ő meghalna, vagy pedig máshoz Férjhez menne, a* Fekvő javak azonnal a' Fiakra szállyanak; A' mi illeti mindazonáltal a' földben fekvő summát, és az Ingó jószágot, azokból az együtt kereső