Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)

Mt. 1789. §. Házastársi öröklés. 89 aj a szerzeményi javakban, ha leszármazó egyenes örökösök nincsenek; b) az öröklött javakra nézve, ha sem leszármazó, sem felmenő, sem oldalágos örökösök nem léteznek. 10. §. utolsó bek.: Ellenben, ha a hagyaték túlhaladná azon értéket, amely az örökhagyóra az apai és anyai ágról került: ezen szerzemény a hitvestársra száll.... Hk. I. R. 98. cim: Továbbá a gyermekek és végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt férjnek összes ingó javai, bármineműek is legyenek és akárhogy is nevezzük azokat, feleségére háramlanak. Hk. III. R. 29. cim, (a parasztokra vonatkozólag): 2. § Mert a feleség abban a vagyonban, melyet férje a házasság tartama alatt szerzett, mindig részessé és osztályossá válik, úgy, hogy ha a férj végrendelet tétele nélkül halna el, az egész vagyon, melyet, mint előbb mondám, szerzett, reá fog háramlani. Hk. I. R. 102. cim, 3. §.: De ha az elhunyt férj halála utánra bármely időben, tudniillik házassága előtt vagy azalatt neki lekötött zálogos jogokat hagyna hátra, ezeket, még ha a kötelező vagy záloglevél feleségének nevét vagy az örökösök mindkét ágát nem foglalná is magában, mégis más ingó vagyon módjára a feleség, fiúk és leányok vagy osztatlan atyafiak között egyenlően meg kell osztani. Hk. I. R. 48. cim. Vájjon a férjnek és feleségnek együttesen adományozott fekvő javak a férj magvaszakadtéval feleségére szállanak-e és viszont? Mivel némely ur és nemes a közszolgálatokkal jogszerűen szerzett fekvő jószágokról és birtokjogokról szerkesztett egyszerű vagy kiváltságos adománylevelekbe feleségének nevét is be szokta tétetni és íratni, azért kérdezzük másodszor: vájjon ha a férj örökösök hátrahagyása nélkül hal el, az a rész, mely őket az ilyen fekvő jószágokból és birtokjogokból megillette, feleségére háramlik-e? minthogy ez az asszony a férjnek nem testvére, hanem csak hitvestársa, vagy felesége volt; és megfordítva, ha a feleség hal