Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)

Mt. 1788. §. Utólagos házassággal törv, gyermek örökl. 75 utólagos kiigazítása nem szükséges. (2431/1904. Gr. Dt. XIII. 602. Dt. 4. f. IV. 102.) A házasságon kívül született gyermekre is csak a házasságtörésben történt fogantatásnak tüzetes bebizonyítása és megnyugtató megállapítása után alkalmazható a törvénynek az a rendelkezése, amely a házasságtörésből származott gyermeket a törvényesítés jogkedvezményéből kirekeszti. Ennek bizonyítása nélkül a gyermeket nem lehet törvénytelennek tekinteni pusztán azon az alapon, hogy az atya a gyermek vélelmezett fogantatási idejének egy részében törvényes házassági kötelékben állott. (P. VII. 3958/1914. MD. X. 145. III.) Az utólagos házasság általi törvényesítésnek előfeltétele, hogy maguk a szülők, vagyis azok lépjenek egymással házasságra, akik a házasságon kívül született gyermeket nemzették. A férjnek az a nyilatkozata, amely szerint a házasságon kívül született gyermeket a saját gyermekének ismeri el, csak jogi vélelmet állapít meg amellett, hogy a gyermek valóban tőle származik, ez azonban nem zárja ki az ellenkező bizonyítást. (Rp. I. 5905/1916. MD. X. 222.) Az utólagos házasságkötés a törvényes előfeltételek mellett önmagától, a szülők hozzájárulása nélkül, sőt akarata ellenére is törvényesít. (P. I. 1533/1917. Gr. XIX. 273.) A hitbizomány alapítójának ellenkező intézkedése hiányában az utólagos házasság által törvényesített gyermeket a hitbizományi utódlásból nem lehet kizárni, mert jogállása és öröklési joga ugyanolyan, mint amilyen atyjának törvényes ágyából származott gyermekeié. (P. II. 6013/1915. MD. X. 14.) — Azonban: Az utólagos házasság által törvényesített gyermek a házasságban született gyermekekkel teljesen egyenlő jogokkal csakis a szülők közt létrejött házasság napjától kezdődően bír, aminek a hitbizományban való örökösödés szempontjából az a jelentősége van, hogy a törvényesített gyermeknek az elsőszülöttségi joga megállapításánál nem a születés, hanem a szülők házasságának napja a határozó. (Rp. I. 10.976/1915. MD. X. 145.) Az utólagos házassággal törvényesített gyermekek nem igényelhetnek sikeresen köteles részt abból a vagyonból, amelyet atyjuk az ő születésük után, de utólagos házassággal való törvényesítésük előtt, törvényes házasságból származott unokájára, ennek utána várható öröksége fejében átruházott. (P. I. 379/1922. MD. XV. 112.) 4. A királyi kegyelemmel törvényesített gyermek törvényes öröklése. Mt. 196. §. A király a házasságon kívüli gyermeket kérelemre törvényesítheti.