Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)

Mt. 1788. §. Törvényes gyermek öröklése. 69 annyi Summából, a mennyin az a' fekvő Jószág szereztetett, pénzül fizessék-ki. Hogy ha pedig az ilyetén Ingatlan javak nem pénzen, hanem Testamentom által, vagy hűséges szolgálatokért szereztettek, azok becsültessenek meg, és a' betsű szerént való árábúl fizettessenek ki a' Leányok. 2. §. Ha azomban a' Férfi ág el-fogyna, a'Leány ágon lévők succédálhatnak az Ingatlan javakban, még pedig azok, kik ugyan azon egy Gradusban vágynak, fejenként, a' kik pedig külömböző Grádusban, törsökönként; úgy mindazonáltal, hogy a' közönséges, és a* jószágot illető különös terheket hordozni köteleztetnek; és jóllehet az utolsó mag nélkül való Férfi és az ösi Ingatlan javakból a' Leány ágnak kárával egy átallyában nem rendelkezhetik; azon summának mennyiségéhez képest mindazonáltal, a' melylyel a' Leányok ebből a' Jószágból a' férfiak által már az előtt ki-fizettettek, a' szabad rendelkezés nálla meg-hagyatik. 3. §. Ámbár azomban szabadságok légyen a' Fiaknak, hogy a* Leányokat az Ingatlan javakból kifizethessék; azt mindazonáltal nem tselekedhetik akkor, mikor az Aquisitor Atyafiaknak egyike Fiakat, másika pedig Leányokat hagyna maga után: mivel ebben az esetben a' Leányok úgy gondoltatnak, mintha Férfiak volnának, pro praefectis, 's ugyan azért valamint ők az Attyokról maradt javakat megtarthattyák, úgy ő rólluk tsupán a' Fiakra fog maradni, és már ezeknek szabadságokban fog állani az ő Leány testvéreiket pénzül ki-elégíteni. Hk. I. R. 17. cím. Kiket értünk az örökösök és maradékok alatt és mely fekvő jószágok illetik a fiágat egyedül és melyek mindkettőt. Egyébiránt mivel az elkezdett tárgyat (a hűtlenségnek és főbenjáró Ítéletnek e helyen közbejött és szükségessé vált magyarázata és megkülönböztetése miatt) félbeszakítottam, ugyanezért visszatérve a királyi adományok világosabb fejtegetésére és mindenekelőtt ezt a záradékot „sine haerede decedentium vei in semine deficientium" vagyis ,,örökösök nélkül elhunytaknak vagy magvaszakadtaknak" magyarázván: 1. §. Meg kell jegyeznünk, hogy ámbár maradékok neve alatt mindazokat értjük, kiknek atyjuk vagy anyjuk után törvény szerint örökölniök kell, beleértve az utószülöttet is, akár férfiak, akár nők legyenek azok; ivadékok nevével pedig már a megszületett fiukat és leányokat jeleljük, az ulószülöttek kizárásával: gyermekeknek pedig mind a fiukat, mind a leányokat, mind pedig a fiu- és leánydédunokákat mondjuk, mindazonáltal országunk régi és meggyökeresedett szokása szerint örökösök alatt egyedül a törvényes fiakat értjük, kik az atyai jogokban örökölni szoktak. 2. §. Ámbár abban az esetben, ha az atyai vagy anyai fekvő jószágok és birtokjogok mind a két ágat, t. i. úgy a fiukat, mint