Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

64 Mt. 1788. §. Utólagos házassággal törv. gyermek örökl. gyermek a törvényes házasságból született gyermekkel azonos jogi tekintet alá esik, azzal a kivétellel, hogy az utólagos házassággal való törvényesítés a törvényes házasságból származó gyermeknek már előbb, vagyis az utólagos házasságkötés előtt szerzett jogait nem sértheti. (Rp. I. 4758/1915. PHT. 421. MD. X. 1.) Az utóházasság általi törvényesítés joghatályát s azt, hogy a gyermek törvényes születésűnek és az azzal járó jogokkal felruházottnak tekintessék, a gyermek szüleinek házasságot bontó akadály ismeretén kívül kötött utólagos házasságralépése állapítja meg. (5639/1887. Gr. II. 87.) Az utólagos házasság által törvénvesített gyermek a házasság tartama alatt született gvermekkel rendszerint egyenlő öröklési joggal bír. (2560/1902. Gr. II. 86.) Az utólagos házasság által törvényesített gyermekek öröklés tekintetében a törvényes gyermekekkel egyenlő jogokkal bírnak s ez a jog kiterjed nemcsak a szülők, hanem ezeknek jogán az oldalrokonok után való öröklésre is. (8206/1903. Staud 164. 1.) Az utólagos házassággal törvényesített gyermek már az utólagos házasság ténye által a családi kötelékbe lép, miért is örökösödési jogának érvényesítése végett a születési anyakönyv utólagos kiigazítása nem szükséges. (2431/1904. Gr. Dt. XIII. 602. Dt. 4. f. IV. 102.) A házasságon kívül született gyermekre is csak a házasságtörésben történt fogantatásnak tüzetes bebizonyítása és megnyugtató megállapítása után alkalmazható a törvénynek az a rendelkezése, amely a házasságtörésből származott gyermeket a törvényesítés jogkedvezményéből kirekeszti. Ennek bizonyítása nélkül a gyermeket nem lehet törvénytelennek tekinteni pusztán azon az alapon, hogy az atya a gyermek vélelmezett fogantatási idejének egy részében törvényes házassági kötelékben állott. (P. VII. 3958/1914. MD. X. 145. III.) Az utólagos házasság általi törvényesítésnek előfeltétele, hogy maguk a szülők vagyis azok lépjenek egymással házasságra, akik a házasságon kívül született gyermeket nemzették. A férjnek az a nyilatkozata, amely szerint a házasságon kívül született gyermeket a saját gyermekének ismeri el csak jogi vélelmet állapít meg amellett, hogy a gyermek valóban tőle származik ez azonban nem zárja ki az ellenkező bizonyítást (Rp. I. 5905/1916. MD X. 222.) Az utólagos házasságkötés a törvényes előfeltételek mellett önmagától, a szülők hozzájárulása nélkül, sőt akarata ellenére is törvényesít. (P. I. 1533/1917. Gr. XIX. 273.) A hitbizomány alapítójának ellenkező intézkedése hiányában az utólagos házasság által törvényesített gyermeket a hitbizományi utódlásból nem lehet kizárni, mert jogállása és öröklési joga ugyanolyan, mint amilyen atyjának törvényes ágyá-