Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

Mt. 1788. §. Érvénytelen házasságból szárm. gyermek 61 öröklése. leg jóhiszemű volt — adja meg e szabály alóli kivételként a kedvezményt. A vélt házasság (putativ házasság, matrimonium putativum) definícióját a Mt. 170. §-a adja, mai jogunkkal megegyező értelemben. — Vélt házasság az olyan érvénytelen (semmis vagy megtámadható) házasság, amelynél a kötés idejében legalább az egyik fél nem tudott a fennforgó érvénytelenségi okról (semmíségi vagy megtámadási bontó akadályról) és e tekintetben nem terheli vétkes gondatlanság sem. Mala fidens supervenien i non nocet: ha a rosszhiszem a kötés idején jóhiszemű félnél utóbb áll be, azért a házasság putativ marad. Hk. I. R. 106. cím. A vérrokonság tudása vagy nem tudása mellett kötött házasságról. Továbbá, ha a férj és. feleség közt, vérrokonságuk vagy sógorságuk miatt, melyről tudomásuk nem volt, elválás történt: akkor az aszszony, férjétől mind hitbérét, mind jegyajándékát kikapja s a házassági frigy fennállásának ideje alatt nemzeti gyermekek is öröklési jogon mindkét szülőjük fekvő jószágaiban és birtokj ogaiban benn fognak maradni. 1. §. De ezzel nem azt kell értenünk, hogy mind a két ág egyaránt örökösödik; ellenkezőleg, ha azok a fekvő jószágok egyedül csak fiágat illetnék, csakis a fiukra néznek; ha pedig mind a két ágat illetik, akkor mind a fiuk, mind a leányok egyenlően örökösödnek. 2. §. Ha azonban a házasságot tudva és az atyafiaknak vagy azoknak tiltakozása ellenére kötötték, akiknek ő utánuk örökösödniök kell, akár következett be utóbb elválás, akár nem: a házasság tartama alatt nemzett gyermekek szülőik fekvő jószágaiban és birtokjogaiban nem örökösödhetnek, hanem ezek legott a nemzetségi atyafiakra, vagy más öröklésre hivatottakra háramlanak, s ha őket a pápa törvényesítené is, ennek a törvényesítésnek mindazáltal a fekvő jószágoknak (melyek a nemzetségi atyafiakat és ezek hiányában a királyi felséget illetik) öröklésre nézve foganatja nem volna. Azonkívül az asszony elesik hítbérétől és férjétől egyedül csak jegyajándékát veheti vissza. Hk. I. R. 108. cím: Innen következik, hogy a vérrokonság nem tudása mindkét szülő ingatlan jószágainak