Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

56 Mt. 1788. §. Gyermekek törvényes öröklése. nyos társának kiestével majdan reá hárulhat." (Ptj. ind. IV. köt. első íej. 6. pont.) , Az 1787. §. szabálya az ági örökrésznek (ági hagyomány­nak) más jogosult kiesése következtében beálló növekedésére is vonatkozik és ebben a körben nemcsak az oldalrokonok tör­zsönkénti öröklésére alkalmazható, hanem abban az esetben is, ha az örökhagyónak ági öröklésre jogosult szülője vagy nagy­szülője több olyan ághoz tartozik, amelyek mindegyikéről hárult vagyor. az örökhagyóra." (U.-ott második fej. 4. pont.) A „törvényes öröklési növedékrész"-nek a hagyományok és meghagyások tekintetében való önállóságáról természetesen csak akkor lehet szó, ha az örökhagyó végintézkedést hagyott hátra, melyben a törvényes örökösödést rendelte el, de egyes törvényes örököseit hagyománnyal terhelte (és esetleg egyese­ket ki is rekesztett az öröklésből). Tiszta — érvényes végintéz­kedés nélküli — törvényes öröklés esetében ugyanis meghagyás­ról egyáltalában nem, hagyományról pedig csak az ági öröklés és az özvegyi jog, mint jogi természetük szerint törvényes hagyományok formájában lehet szó, ámde ezek az egész tiszta hagyatékot, tehát valamennyi törvényes örökrészt egyaránt ter­heilk és így valamely törvényes örökös eredeti és növedéki része­sedésének velük szemben való megkülönböztetése gyakorlatilag értéktelen lenne. Végr. örökös növedékjoga: 1907—1909. §§. V. ö. kiesés: Mt. 1769. §.; hagyomány: Mt. 1924—1948., 2055— 2059. és 20S3. §§.; meghagyás 1949—1952. és 2083. §§.; osztály­rabocsátás: 2141—2151. §§.; ági öröklés: 1795—1811. §§. II. A törvényes örökösödés rendje. Gyermekek (lemenők) törvényes öröklése. 1788. §. Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek egyenlő részekben örököl. A kieső gyermek helyett ennek a gyermekei, a ki­eső unoka helyett ennek a gyermekei örökölnek egymás között egyenlő részekben (törzsönkinti öröklés). Ugyanígy örökölnek az örökhagyó távolabbi ivadékai is kieső köz­vetlen elődjük helyett. Egészében megegyezik mai jogunkkal. A törvényes öröklés szempontjából tekintetbe jön: 1. az örökhagyó törvényes gyermeke; 2. bizonyos feltételek mellett az érvénytelen házasságból származó, illetve mai jogunk szerint csak a vélt házasságból született gyermek; 3. az utólagos házas­ságkötéssel, nemkülönben 4. a királyi kegyelemmel törvényest-

Next

/
Oldalképek
Tartalom