Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

40 Mt. 1779—1780. §§. Lemondás. hogy atyja, mint az akkor még kiskorú fiának törvényes képviselője, ehhez a lemondáshoz és átruházáshoz a nyilatkozatra vezetett Írásbeli beleegyezéssel kifejezetten hozzájárult. Az ellenértékül kapott összeg vissza nem adása nem tekinthető utólagos jóváhagyásnak. (7102/90 3. MD, II. 18.) Kiskorúnak osztályegyezségbe foglalt ingyenes lemondása a részére megnyílt öröklési jogról az 1877: XX. t.-c. 20. §-ának utolsó bekezdése szerint gyámhatósági jóváhagyás ellenére sem kötelező. (Rp. I. 131/1915. MD. IX. 206.) A kiskorú által az öröklésről való lemondás iránt kötött szerződésnek a teljeskorúság elérése után bekövetkezett hallgatag helybenhagyása: A végkielégítés és ezzel kapcsolatban az örökségről történt lemondás tényleg még felperes apjának kiskorúságában ment foganatba, mégis ez a lemondás joghatályosnak volt elismerendő; mert .... felperes apja alig egy-két hónap múlva teljeskorúvá vált és dacára annak, hogy halála csak másfélévvel ezután .... következett be, a kiskorúságában kötött jogügyletet a maga részéről nemcsak nem vonta vissza, hanem ellenkezőleg azt azáltal, hogy a végkielégítés s illetve lemondás címén kapott 120 irtot lóvásárlás céljából kérte és ezen a pénzen vásárolt lovakat egészen haláláig használta, — nagykorúságának elérte után jóváhagyta. (P. I. 268/1913. MD. VIII. 32.) Lemondást megszüntető szerződés. 1779. §. A felek a lemondás hatályát szerződéssel megszüntethetik. Megszüntetheti a lemondás hatályát az örökhagyóval kötött szerződéssel magára és ivadékaira nézve a lemondónak az az ivadéka is, akire a lemondás kihat. Ha az örökhagyó cselekvőképtelen vagy korlátoltan cselekvőképes, a lemondás hatályát megszüntető szerződéshez a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. Fennálló jogunk szellemének megfelel. Lemondás alakszerűségei. 1780. §. Mind a lemondó, mind a lemondás hatályát megszüntető szerződés érvényességéhez közokirat szükséges. Ellenkezik mai jogunkkal, amely szabályként nem kíván meg semmiféle alakszerűséget, még az írásbeliséget sem és így a Mt. 1772. §-a kapcsán idézett egyes bírói határozatok szerint