Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

XVII Ilyen „szembetűnő hiánya a szokásjogi rendszernek az, hogy a függőben lévő jogviszonyok lebonyolítására nem tud határozottan megszabott határidőket megállapítani, pedig a jogi konszolidációnak nélkülözhetetlen tényezője az idő, mely egyfelől nem engedi, hogy a huzamosabban fennálló tényleges állapotok szükség nélkül bolygattassanak, másfelől a feleket a jogrend és a jogbiztonság érdekében arra szorítja, hogy függőben lévő vagy bizonytalan jogigényeiket mielőbb érvényesíteni igyekezzenek".2) Ezt a hiányt úgy orvosolja a Mt., hogy — bár a hagyaték kiadása iránt az örökösödésből eredő követelésre nézve meg is hagyja a 32 évi rendes elévülést — számos rövid elévülési, illetve prekluziv határidőt állapít meg. így a végrendeleti intézkedés megtámadására egy évet, de legfeljebb 32 esztendőt (1955—1956. §§.), az öröklési szerződés kijátszása miatt támasztható követelésekre három évet (1977. §.), a kötelesrészből származó követelések elévülésére három évet, de legfeljebb 32 esztendőt (2008. §.), az utóörökösnevezést hatálytalannak nyilvánítja, ha 32 év alatt nem nyílik meg (2053. §.) és ugyanezt mondja ki a halasztó feltételtől, időhatározástól vagy eseménytől függő hagyományrendelésre (2057. §.); az örökség (hagyomány) elfogadását vagy visszautasítását csak három hónapon, de legfeljebb 32 éven belül engedi megtámadni (2070. §.) és viszont a tévesen holtnak nyilvánított vagy holtnak hitt személy javára kimondja, hogy amíg az ilyen személy él, a vagyona kiadására irányuló követelésének elévülése nem fejeződhetik be előbb, mint egy évvel azután, mikor megtudta, hogy örökösödési jog alapján ki helyezkedett a vagyonába (2170. §.) További hiánya a szokásjognak, hogy „nem tud formakellékeket megállapítani, ami pedig a jogbiztonságnak szintén egy legbiztosabb tényezője". (Szászy: i, m. 17. 1.) Ezen is segít a Mt., amennyiben az igen sok vonatkozásban az alakszerűtlenség elvén álló mai jogunkkal szemben érvényességi kellék gyanánt közokiratot kíván meg a lemondó és a lemondás hatályát megszüntető szerződésnél (1780. §.), az örökség (hagyomány) visszautasítására (2060. §.), úgyszintén az elfogadás megtámadására 2) Dr. Szászy Béla: Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének törvényjavaslatáról. Jogászegyl. Értek. Uj folyam 98. füzet, 17. 1. Dr. Fabinyi: üröklési jog. li