Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)
Mt. 1812—1825. §§. Özvegyi jog (korlátozása). 139 hogy apanázsuk összegét társadalmi helyzetük, vagyoni és családi viszonyaik teljes figyelmen kívül hagyásával kizárólag a saját tetszésétől függően határozza meg. (P. I. 4317/1916. MD. XI. 40.) A korlátozott özvegyi jog mértékének meghatározásánál az özvegy külön vagyonának a jövedelme is számbaveendő. (Rp. I. 2673/1916. MD. X. 178.) Az özvegy a lakása céljára általa férjével közösen használt belsőség további haszonélvezetében az 1840: VIII. t.-c, 18. §-a alapján is rendszerint csak akkor és annyiban korlátozható, ha és amennyiben a lakóház és az ahhoz tartozó belsőség nagyságánál és terjedelménél fogva az özvegynek a szükséglet mérvén felül felesleges kényelmet nyújt. (218/1917. MD. XI. 205.) Egyező: 4463/1912. PHT. 233., MD. III. 113. Az özvegyi jog szabályaival nem ellenkezik az özvegyi haszonélvezeti jognak olyan korlátozása, hogy az özvegy a haszonélvezeti javak tiszta jövedelméből a kiszámított megfelelő részt járadék formájában jutattassa a korlátozásra jogosult leszármazónak. (Rp. I. 2673/1913. MD. X. 178.) Az özvegyi jog korlátozása esetében az özvegyet a megfelelő tartáson kívül megilleti a férjével együtt használt ház és belsőség is, ha pedig az nagyobb, mint amennyire az özvegynek szüksége van, az özvegyi jogot a belsőségben is lehet ugyan korlátozni, de csak a szükséges mértékig. (P. I. 459/1918. MD. XII. 184.) Az özvegyi jog korlátozása a haszonélvezetnek kisebb terjedelemre szorításával is kimondható, különösen tekintettel a jelenlegi ár- és értékhullámzásra. (Rp. I. 1519/1920. MD. XIV. 74.) Az özvegyi jog abban áll, hogy az özvegy — özvegysége tartamára — elhunyt férje vagyonában bent marad és azt haszonélvezi. Ebből következik, hogy az özvegyi jog korlátozásának módja is elsősorban a haszonélvezetnek arra a mértékrevaló szorítása, mely az özvegy illő eltartásának megfelel. Vagyis az özvegy megszorított özvegyi joga rendszerint a hagyaték egy részének természetben való használatára jogosít. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint az özvegy az elhunyt férj társadalmi állásának és vagyoni viszonyainak megfelelő lakásra és illő tartásra tarthat igényt — és pedig akként, hogy a tartás mértékének megállapításánál az özvegy külön vagyonának jövedelmét sem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni. (6807/1922. Mjog Tára V. 27.) Az özvegyi jog korlátozásának módja elsősorban a haszonélvezetnek arra a mértékre szorítása, amely az özvegv illő eltartásának megfelel. Az özvegy megszorított özvegyi joga rendszerint a hagyaték egy részének természetben való haszonélvezetére jogosít. Az özvegynek az a joga, hogy az elhunyt férjével együtt lakott házban özvegységének ideje alatt tovább lakha-