Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

Mt. 1812—1825. §§. Özvegyi jog (korlátozása). 139 hogy apanázsuk összegét társadalmi helyzetük, vagyoni és csa­ládi viszonyaik teljes figyelmen kívül hagyásával kizárólag a saját tetszésétől függően határozza meg. (P. I. 4317/1916. MD. XI. 40.) A korlátozott özvegyi jog mértékének meghatározásánál az özvegy külön vagyonának a jövedelme is számbaveendő. (Rp. I. 2673/1916. MD. X. 178.) Az özvegy a lakása céljára általa férjével közösen hasz­nált belsőség további haszonélvezetében az 1840: VIII. t.-c, 18. §-a alapján is rendszerint csak akkor és annyiban korlátozható, ha és amennyiben a lakóház és az ahhoz tartozó belsőség nagy­ságánál és terjedelménél fogva az özvegynek a szükséglet mér­vén felül felesleges kényelmet nyújt. (218/1917. MD. XI. 205.) Egyező: 4463/1912. PHT. 233., MD. III. 113. Az özvegyi jog szabályaival nem ellenkezik az özvegyi haszonélvezeti jognak olyan korlátozása, hogy az özvegy a ha­szonélvezeti javak tiszta jövedelméből a kiszámított megfelelő részt járadék formájában jutattassa a korlátozásra jogosult le­származónak. (Rp. I. 2673/1913. MD. X. 178.) Az özvegyi jog korlátozása esetében az özvegyet a meg­felelő tartáson kívül megilleti a férjével együtt használt ház és belsőség is, ha pedig az nagyobb, mint amennyire az özvegy­nek szüksége van, az özvegyi jogot a belsőségben is lehet ugyan korlátozni, de csak a szükséges mértékig. (P. I. 459/1918. MD. XII. 184.) Az özvegyi jog korlátozása a haszonélvezetnek kisebb ter­jedelemre szorításával is kimondható, különösen tekintettel a jelenlegi ár- és értékhullámzásra. (Rp. I. 1519/1920. MD. XIV. 74.) Az özvegyi jog abban áll, hogy az özvegy — özvegysége tartamára — elhunyt férje vagyonában bent marad és azt ha­szonélvezi. Ebből következik, hogy az özvegyi jog korlátozásá­nak módja is elsősorban a haszonélvezetnek arra a mértékre­való szorítása, mely az özvegy illő eltartásának megfelel. Vagyis az özvegy megszorított özvegyi joga rendszerint a hagyaték egy részének természetben való használatára jogosít. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint az özvegy az elhunyt férj társa­dalmi állásának és vagyoni viszonyainak megfelelő lakásra és illő tartásra tarthat igényt — és pedig akként, hogy a tartás mértékének megállapításánál az özvegy külön vagyonának jöve­delmét sem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni. (6807/1922. Mjog Tára V. 27.) Az özvegyi jog korlátozásának módja elsősorban a haszon­élvezetnek arra a mértékre szorítása, amely az özvegv illő el­tartásának megfelel. Az özvegy megszorított özvegyi joga rend­szerint a hagyaték egy részének természetben való haszonélveze­tére jogosít. Az özvegynek az a joga, hogy az elhunyt férjével együtt lakott házban özvegységének ideje alatt tovább lakha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom