Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

Mt. 1812—1825. §§. Özvegyi jog. 131 Hallgatag lemondás az özvegyi jogról. A nö, aki elhunyt férje végrendeletének azt az intézkedését, mellyel hagyatékának fele részére nejét örökösévé nevezte, el­fogadta, nem élhet utóbb azzal a kifogással, hagy a neki örök­ségképen rendelt vagyon megélhetésére nem elegendő, sem azt nincs jogosítva követelni, hogy az örököstársának örökségkép rendelt ingatlan jutalékokra özvegyi haszonélvezeti joga meg­ítéltessék. (2631/1902. Dt. 3. f. XXIV. 59.) Ha az özvegy a hagyatéki tárgyaláson az örökhagyó vég­rendeletét fenntartás nélkül elfogadta, noha az örökhagyó által életében eszközölt vagyonátruházásokról tudott és özvegyi jogát 135-2 éven át nem érvényesítette: az özvegyi jogra nézve kielé­gítettként tekintendő és az átruházott vagyonra nézve özvegyi jogot nem érvényesíthet. (P. I. 772/1912. MD. VI. 182.) E. H. 244- sz.: Abból a tényből, hogy az anya nem érvénye­sítette gyermekével szemben a jogait, nem következik, hogy ezekről gyermekének kiskorúságában történt elhalálozása ese­tére harmadik személyekkel szemben is lemondott. (1899. május 16. P. 7102/1898. PHT. 244.) Ha az özvegy a hagyatékot gazdálkodás céljára átadta a gyermeknek, a gyermek háztartásában élt s tőle a hasznokról elszámolást nem követelt, özvegyi haszonélvezetére nézve kielé­gítettnek tekintendő a közÖ9 háztartásban élvezett ellátással és a gyermek örökösével szemben haszonvételek átengedéséből kifolyóan ági öröklési igényt sem támaszthat. (P. I. 9199'1926. MD. XX. 75.) Az özvegyi jog és a hagyatéki hitelezők. Az özvegy tűrni tartozik, hogy a hitelező a hagyatéki va­gyon jövedelméből is kielégítést szerezzen. (9524/1904. Dt. 4. f. V. 63.) Az örökhagyó halálakor fennállott tartozások kamatjait az özvegy minden körülmények közt fizetni tartozik. (1881. dec. 27. — 8685.) A keresethez csatolt hagyatéki átadási végzés szerint öz­vegy V. J.-né a férje hagyatékának csak haszonélvezetéhez, esetleg kiházasítási költséghez nyert jogot, az özvegy haszon­élvezeti jog és kiházasítási költség pedig nem örökség, hanem hagyatéki teher természetével bir. Özvegy V. J.-nét tehát, mint férjenek az örökösét, a férje hagyatékát terhelő kereseti köve­telésben elmarasztalni nem lehet, azt azonban tűrni tartozik, hogy férje hagyatéki vagyonából az azt terhelő követelés az özvegyi jogára való tekintet nélkül kielégíttessék. (1892. dec. 15. _ 4447.) Az özvegyi jog is örökösödési természetű és csak a hagya­téki terhek kielégítése után fennmaradó örökségre terjed ki és az örökhagyó adósságainak kielégítését az özvegyi jog nem aka­dályozza. (1903. máj. 9. — 707 902.) B*

Next

/
Oldalképek
Tartalom