Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

Mt. 1795—1811. §§. Ági öröklés. 113 Állandó bírói gyakorlat szerint a természetben már nem létező ági vagyonnak az értéke mindig hiánytalanul adandó ki a hagyatékból, ha az ági vagyon értékét meghaladó szerzeményi vagyonból örökhagyónak a tartozásai fedezhetők. (Rp. VII. 306/1915. MD. IX. 270.) A természetben meglévő, de a fennforgó körülményeknél fogva természetben ki nem adható ági vagyon nem az örökhagyóra történt háramláskor. hanem az örökhagyó halálakor volt értéke szerint adandó ki az ági örökösöknek, mert az időközi áremelkedés, esetleg csökkenés az ági örökösöket illeti. (5378/ 910. MD. V. 88.) A meglevő ági vagyon értékének a forgalmi viszonyok folytán előállott értékemelkedése szerzeménynek nem minősíthető. (9260/906. MD. I. 48.) Az örökhagyó által az ági vagyonba befordított értéket az ági örkösök csak akkor tartoznak megfizetni, amikor birtokba vehetik azokat az ingatlanokat, amelyekbe ezek a beruházások eszközöltettek. (2920/1913. P. — MD. VIII. 124.) A különvagyonba befektetett hasznos beruházás, mint értékszaporulat, a szerzeményi érték javára számításba veendő. (P. I. 263/1918. MD. XII, 121.) E. H. 568. sz.: Ha az örökölt ági vagyont az örökhagyó más ingatlanért elcseréli, a cserébe kapott ingatlan az örökölt ági ingatlant helyettesíti s ági minőségűvé lesz; abban az esetben pedig, ha a cserébe kapott ingatlan végrendeleti öröklés címén az ági örökösnek jut s értéke megüti a cserébe adott ingatlan értékét, az ági örökös a cserébe adott ági ingatlan értékét törvényes örökösödés címén nem igényelheti. (1915. december 14. Rp. I. 5797/1915. PHT. 568.) Csere esetében a cserébe kapott ingatlan az elcserélt ági ingatlan helyébe lép. (P. I. 5725/1916. MD. XI. 94.) Vagyontárgy ági jellegének megszűnése. 1805. §. Elveszti ági jellegét az a vagyontárgy, amely akár élők közötti jogügylet útján akár egyéb módon a közös elődnek és ivadékainak körén kívül eső személyre szállott, és ezt a jelleget nem nyeri vissza azzal sem, hogy a szerzőről öröklés vagy élők közötti ingyenes jogügylet útján szállott vissza az örökhagyóra. Az ilyen vagyontárgyat az ági vagyon értékének megállapítása végett csak az elidegenítéskor volt értékében lehet számbavenni. Mai jogunkban is élő tétel, amelyet ugyan bírói gyakorlaDr. Fabinyi: Öröklési jog. 8