Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

Mt. 1795—1811. §§. Ági öröklés. 99 rokonra s erről az örökhagyóra. Nem ági vagyon, mi az örökhagyóra egy vele vérségi összeköttetésben nem álló egyén részéről ruháztatott át. (1884. nov. 6. 3057.) Az örökhagyóra oldalági rokonától élők közti ajándékozás útján hárult javak ági jellegének fennmaradása nem függ attól a feltételtől, hogy a megajándékozott az ajándékozó ági oldalrokonnak egyúttal közvetlen törvényes örököse is legyen. (P. I. 3113/1917. Mj. Dt. XI. 204.) (Ez a döntés az 567. sz. E. H. folytán túlhaladottnak tekinthető.) A hozományban való öröklésre az örökösödés általános szabályai alkalmazandók. A hozomány ugyanis visszaszáll arra az ágra, amelytől származik; csak a feleség szerzeményét képező hozomány száll a férjre. A felmenő a tőle vagy ágától származó hozományból, melyre végrendelet nem létében törvényes öröklés, illetné, köteles részt igényelhet. (763/910. MD. IV. 177.) A szülőktől kapott hozomány az 1840: VIII. t.-c. 2, §-a értelmében a részesített gyermek osztályrészébe való betudással adottnak lévén tekintendő, ági vagyont képvisel, s mint ilyen, az illető gyermek végrendelet és mag nélkül való elhalálozása esetére ugyanazon t.-c. 7. §-ához képest visszaszáll a még életben levő arra a szülőre, akitől a hozomány származik. Ennek nem áll útjában az 1876: XVI. t.-c. alaki kellékeit nélkülöző oly házassági szerződés, mellyel a nő halála esetére hozományát férjének móringolta, még akkor sem, ha ahhoz a hozományt visszakövetelő szülők hozzá is járultak. (P. I. 5525/908. MD. III. 71.) E. H- 226, sz.: Ági vagyon az is, amit a gyermek szüleitől ezek életében visszteher nélkül kap. A kiházasításul adott ingó ági vagyon. (1911. április 25. P. 121/1911. PHT. 226.) Az apa által az örökhagyónak kiházasításul ajándékozott ingók, valamint az örökhagyóra minden visszteher nélkül átruházott ingatlan vagyon szintén ági vagyonnak tekintendő. (613/ 1912. MD. VI. 155.) Nincs sem törvény, sem állandó törvényes gyakorlat, amely a szülők által gyermeküknek kiházasításul adott vagyontárgyak tekintetében olyan kivételt állapítana meg. hogy azok bármely részére is hitvestársi öröklésnek volna helye. (P. I. 3985/1920. Mj. Dt. XIV. 31.) Hasonló: 1820'1904. Dt. 4. f. I. 191. (Ilyen kivételt tesz azonban az utolsó közös lakás felszerelésére nézve a Mt. 1807. §-a.) A szülőktől kapott kiházasítási tárgyak (kelengye) ági vagyont képeznek s ezekben ági örökösödésnek van helye. (P. I. 121/1911. MD. V. 140.) A kiházasítási tárgyak természetben szállnak vissza az ágra, melytől erednek. (4873/1912. MD. VII. 111.) Az örökhagyót, mint kedvezményezettet illető kiházasítási egyletbeli nászjutalék, mely az örökhagyó atyjának, mint egy-