Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

Mt. 1790—1793. §§. Felmenők és oldalrokonok örökl. 85 részének meghatározásánál azonban csak azoknak a törzseknek száma jöhet figyelembe, mely törzsek után az örökhagyó hagya­tékában törvényes öröklésre hivatott lemenők maradtak. E sze­rint csak az apai két nagyszülő jöhet számításba az örökrészek meghatározásánál; minélíogva az alperest illető örökrész a ha­gyatéki ingók egyharmad részének felel meg. (P. I. 3505/1926. J. H. II. 239.) Felmenők és oldalrokonok öröklése. 1790. §. Ha nincs sem ivadék, sem házastárs, törvé­nyes örökösök egyenlő részekben a szülők. A kieső szülő helyett ivadékai örökölnek törzsönkint. Ha a kieső szülőnek ivadéka nincsen, helyette is a másik szülő örököl, ha pedig ez is kiesik, ennek az iva­déka. 1791. §. Ha a szülő és szülői ivadék sincsen, törvé­nyes örökösök egyenlő részekben a nagyszülők. A kieső nagyszülő helyett ivadékai örökölnek tör­zsönkint. Ha a kieső nagyszülőnek ivadéka nincsen, helyette is nagyszülőpárja örököl, ha pedig ez is kiesik, ennek az ivadéka. Ha az atyai vagy az anyai ágon mindkét nagyszülő kiesik és ivadékuk nincsen, a másik ágbeli nagyszülőpár vagy ivadékai örökölnek. 1792. §. Ha nagyszülő és nagyszülői ivadék sincsen, törvényes örökösök egyenlő részekben a szépszülők. A kieső szépszülő helyett ivadékai örökölnek tör­zsönkint. Ha a kieső szépszülőnek ivadéka nincsen, helyette is szépszülőpárja örököl, ha pedig ez is kiesik, ennek az ivadéka. Ha az atyai vagy az anyai ágon az egyik szépszülő­pár kiesik és ivadékuk nincsen, helyettük is az ugyanazon ágbeli másik szépszülőpár vagy ivadékaik örökölnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom