Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

Eljárás a házassági ügyekben. 87 TIZENEGYEDIK CIM. Eljárás a házassági ügyekben, I. Jegyzet. A Pp. 789. §. a szerint a házassági eljárás szabályai nem nyernek alkalmazást, amennyiben nemzetközi megállapodás másként rendelkezik. Ily nemzetközi megállapodás a házasságok felbontására, valamint az ágytól és asztaltól való elválásra vonatkozó ügyek és az ily tárgyú bíráskodás során támasztható összeütközések kiegyenlítése végett az 1902. évi június hó 12-én Hágában kötött nemzetközi egyezmény, amelyet az 1911: XXI. t.-c. becikkelyezett. Kapcsolatos ezzel a házasság érvényességének előfeltételeire vonatkozó törvények összeütközésének kiegyenlítése végett az 1902. évi június hó 12-én Hágában kötött nemzetközi egyezmény, amelyet az 1911: XXII. t.-c. cikkelyezett be. II. Mi. Az eljárás a házassági ügyekben két részre oszlik. Az első rész a tulaj donképeni, vagyis a házassági jogról szóló 1894: XXXI. t.-cikken alapuló házassági perek, nevezetesen a házasság megsemmisítését, megtámadását, a felbontást és az ágytól és asztaltól való elválasztást tárgyazó pereket szabályozza, melyekhez még a házasság létezése vagy nem létezése, valamint érvényessége iránt a házasság fennállása alatt támasztható és a semmisségi perhez egészen hasonló természetű perek járulnak. Ezekről szól a Pp. I. fejezet „Eljárás a házassági perekben" cím alatt a 639—686. §-okban. A második rész (687—695. §.) a házassági perben érvényesíthető vagyonjogi keresetekről szól, minthogy célszerűnek mutatkozott azokat ennek az eljárásnak keretében szabályozni. III. Az l. bizottságban Issekutz Győző indítványozza, hogy a XI. cím első fejezete a következő irányelvek szem előtt tartásával átdolgoztassék: 1. A kir. ügyész részvétele a hjt. 41., 44., 45. és 47. §-ainak eseteire szoríttassék; 2. a házasságvédői intézmény fentartassék; 3. a békéltetés a hjt. 80. §. a), b), c), d) pontjaira alapított bontó perben kötelező legyen, ellenben a 76., 77., 78., 79. §. eseteiben mellőztessék; 4. a házasság érvénytelenségét vagy felbontását kimondó ítélet a felső bíróságokhoz hivatalból terjesztessék fel és ezek az alsó bírósági ítéleteket hivatalból is megsemmisíthessék; 5. a nem fellebbezett ügyek és a fellebbezett ügyek akkor, ha a felek szóbeli tárgyalást nem kérnek, nyilvános előadás útján intéztessenek el.' Plósz Sándor igazságügyminiszter utal arra, hogy Issekutznak az ügyász részvételére vonatkozó érvelését megcáfolja már a házassági jogi törvény, mely az ügyész közreműködését épen