Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 575—578. §§­33 Mi. A Pp. a mai nyelvszokás fentartásával a sommás bir­tokpereket sommás visszahelyezési pereknek nevezi, tekintet nélkül arra, hogy csak a birtokháborítás megszűntetésére vagy ezen kívül visszahelyezésére is irányulnak. Hogy a Pp. a visz­szahelyezési kereset alatt a birtokháborítás megszűntetését célzó keresetet is érti, ennek a címnek rendelkezéseiből, különösen az 579—581. §-okból kétségtelen. 576. §. A sommás visszahelyezési keresettel építmény lerontása — ide nem értve a kerítések eltávolítását — nem követelhető. Mi. Az 576. §-ban kimondott és az 1893: XVIII. t.-c. 1. §-ának 5. m) pontjában is benfoglalt korlátozás magától ért­hető, mert az építmény lerontásának kérdése a sommás vissza­helyezési perben megállapítandó ideiglenes birtokállapotot mesz­sze túlhaladja, mely nem is dönthető el az utolsó tényleges birtok alapján, hanem egyéb körülményektől is függ. Az 1893: XVIII. t.-c. í. §. 5. m) pontjának azt a további korlátozását azonban, amely szerint ezekkel a perekkel a tu­lajdoni kereset össze nem köthető, nem tartja fenn a javaslat és a tulajdoni vagy más dolog jogi keresetnek a sommás visz­szahelyezési perben érvényesítését — természetesen a 2500 ko­ronás értékhatáron belül — megengedi. A kizárásnak már csak azért sem lenne értelme, mert a jog iránti per is (2500 korona értékhatáron alul) a járásbíróságnál lévén megindítandó, ezt a sommás visszahelyezési perrel akár a felperes, akár az alpe­res részéről indított kereset esetében a bíró úgy is egyesít­heti; nincs tehát ok annak eltiltására, hogy a kereseteket már a felperes egyesíthesse. A visszahelyezési kérdés sürgős eldön­tését és a legsürgősebb intézkedések ideiglenes megtehetését eléggé biztosítják az 579. és az 580. §. szabályai. Érvényesíthető ebben az eljárásban a kártérítési követelés is és ebben a javaslat a mai joggyakorlattal is megegyezik. A birtokháborítás ténye és az ebből eredő kár kérdése között szoros az összefüggés. Az 1893: XVIII. t.-c. 1. §-ának 5. m) pontjába az ig. biz. „épület" helyett „építmény" szót tett, mert ez utóbbi kifejezés tágabb s ez alatt úgy épület, mint vizmű, hid, műépítmény stb. értendő. 577. §. A bíróság a körülményekhez képest a hely szí­nére tűzheti ki a tárgyalási határnapot. Jegyzet. L. a 143. §-t. 578. §. Az el) árás a büntető eljárásra tartozó kérdés eldöntéséig (234. §.) fel nem függeszthető. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom