Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 733. §. 199 gott, azóta hire veszett és az életveszélyt előidéző körülmény megszűntétől három év eltelt. Tengeri hajó törése vélelmezhető, ha a hajónak egy év óta nyoma veszett, annak az évnek a végétől számítva, amelyben hír szerint a hajó még megvolt. A hajótörés napjául ez egy évi határidő utolsó napját kell tekinteni. Ha az életveszélyt előidéző körülmény megszűnését megállapítani nem lehet: az 5. pontban említett három évi határidőt attól az időponttól kell számítani, amelyben az életveszélyt előidéző helyzetnek a körülmények szerint megszűnnie kellett volna. Mi. Az 1. és a 2. ponthoz. Hatályban levő jogunk szerint a holtnaknyilvánításhoz tíz évi távollét szükséges, ha az eltűntnek születésétől számítva nyolcvan év elmúlt, vagy harminc évi távollét az eltűnt születési idejére való tekintet nélkül. (1868. évi LIV. t.-c. 523. §. a) és b) pont. A Pp., ha az eltűnt születése óta harminc év eltelt, a holttányilvánításhoz tíz évi hírnélküli távollétet kíván, ha pedig az eltűnt születése óta hetven év telt el, a holtnaknyiivánításra már az öt évi távollétet elegendőnek tekinti. A mai fejlett közlekedési és forgalmi viszonyok a hírnélküli távollét idejének ilyetén leszállítását kellőleg indokolják és az ellen a nyomozó elvre épített holtnaknyilvánító el járás mellett aggály nem merülhet fel. A holtnaknyilvánítás célja pedig e leszállítást szükségessé teszi, Túlhosszú idő megnehezíti a törvényes örökösök kinyomozását, a hagyatékot az igazi jogosulttól elvonja és esetleg a végintézkedések foganatosítását teszi lehetetlenné; emellett szükség nélkül szaporítja a gondnokságokat. A harminc évi határidőt a Pp. csak abban a vonatkozásban tartja fenn, hogy a tíz évi távollét alapján nem engedi holtnak nyilvánítani azt, aki ha élne, harmincadik évét még nem töltötte volna. Jelenlegi jogunk szerint is ki van zárva, hogy harminc évnél fiatalabb egyén, pusztán a hírnélküli távollét alapján holtnak nyilváníttassák. Fiatalabb egyéneknél nemcsak a halál csekélyebb valószínűsége, hanem az a körülmény is, hogy fiatalabb korban tanulmányok, élettapasztalat szerzése s a nagyobb vállalkozási hajlam vagy a rokonokkal való meghasonlás gyakrabban vezérlik az embert távoli ismeretlen helyre, a holtnaknyilvánítás korlátozását teszi szükségessé. Jelenlegi jogunk szerint a holtnaknyilvánítás előfeltétele a tartózkodási hely ismeretlen volta. Ezt a Pp. nem találta kielégítőnek, mert a tartózkodási hely ismeretlen volta nem zárja