Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 733. §. 199 gott, azóta hire veszett és az életveszélyt előidéző körül­mény megszűntétől három év eltelt. Tengeri hajó törése vélelmezhető, ha a hajónak egy év óta nyoma veszett, annak az évnek a végétől számítva, amelyben hír szerint a hajó még megvolt. A hajótörés nap­jául ez egy évi határidő utolsó napját kell tekinteni. Ha az életveszélyt előidéző körülmény megszűnését megállapítani nem lehet: az 5. pontban említett három évi határidőt attól az időponttól kell számítani, amelyben az életveszélyt előidéző helyzetnek a körülmények szerint megszűnnie kellett volna. Mi. Az 1. és a 2. ponthoz. Hatályban levő jogunk szerint a holtnaknyilvánításhoz tíz évi távollét szükséges, ha az eltűnt­nek születésétől számítva nyolcvan év elmúlt, vagy harminc évi távollét az eltűnt születési idejére való tekintet nélkül. (1868. évi LIV. t.-c. 523. §. a) és b) pont. A Pp., ha az eltűnt születése óta harminc év eltelt, a holttá­nyilvánításhoz tíz évi hírnélküli távollétet kíván, ha pedig az eltűnt születése óta hetven év telt el, a holtnaknyiivánításra már az öt évi távollétet elegendőnek tekinti. A mai fejlett köz­lekedési és forgalmi viszonyok a hírnélküli távollét idejének ilyetén leszállítását kellőleg indokolják és az ellen a nyomozó elvre épített holtnaknyilvánító el járás mellett aggály nem merül­het fel. A holtnaknyilvánítás célja pedig e leszállítást szüksé­gessé teszi, Túlhosszú idő megnehezíti a törvényes örökösök kinyomozását, a hagyatékot az igazi jogosulttól elvonja és eset­leg a végintézkedések foganatosítását teszi lehetetlenné; emel­lett szükség nélkül szaporítja a gondnokságokat. A harminc évi határidőt a Pp. csak abban a vonatkozásban tartja fenn, hogy a tíz évi távollét alapján nem engedi holtnak nyilvánítani azt, aki ha élne, harmincadik évét még nem töl­tötte volna. Jelenlegi jogunk szerint is ki van zárva, hogy har­minc évnél fiatalabb egyén, pusztán a hírnélküli távollét alap­ján holtnak nyilváníttassák. Fiatalabb egyéneknél nemcsak a halál csekélyebb való­színűsége, hanem az a körülmény is, hogy fiatalabb korban tanulmányok, élettapasztalat szerzése s a nagyobb vállalkozási hajlam vagy a rokonokkal való meghasonlás gyakrabban vezérlik az embert távoli ismeretlen helyre, a holtnaknyilvánítás korlá­tozását teszi szükségessé. Jelenlegi jogunk szerint a holtnaknyilvánítás előfeltétele a tartózkodási hely ismeretlen volta. Ezt a Pp. nem találta ki­elégítőnek, mert a tartózkodási hely ismeretlen volta nem zárja

Next

/
Oldalképek
Tartalom