Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 565. §. 17 Elkésett tények és bizonyítékok. Az alapper fellebbezési tárgyalás befejezése utan felmerült tények és azokra felhozott bizonyítékok perújításra alapul nem szolgálhatnak. (P. IV. 1578/1922. Pdt. VII. 138.) Pusztán avégből, hogy az alapperben csak a fölülvizsgálati eljárásban előterjesztett, ott elkésettség miatt figyelembe nem vett és ennélfogva az alapper tárgyául nem szolgált valorizációs kérelem megítéltessék: perújításnak helye nincs. (P. IV. 6861/1924. Pdt. X. 66.) Minthogy az alapperben az alperesnek mind ama védekezése, melyet a jogerős közbenszóló ítélet hozatala után a követelés alapjának a kérdésében felhozott, a közbenszóló ítélet anyagi jogerejénél fogva, figyelmen kívül volt hagyandó: az alapperben ekként elkésetten felhozott és ezért ott figyelmen kívül hagyott tények és bizonyítékok a Pp. 563. §-ának 11. és 12. pontja értelmében a végítélet elleni perújítás alapjául szolgálhatnak. (P. IV. 6512/1924. Pdt. XI. 3.) Egyezség, elismerés, lemondás. A Pp. életbeléptetése előtt fennállott szabályok szerint befejezett perben tett elismerés hatálya az újított perben csak oly tényállással dönthető meg, amely mellett az az általános magánjogi elvek szerint válik hatálytalanná. (Rp, VIII. 5556/915. Pdt. II. 414.) Az a bírói egyezség, mely szerint felperes a kereseti követeléstől eláll, nemcsak a keresettől, hanem a jogtól való elállást is jelenti és csak perújítással orvosolható. (P. V. 6852/1926. Pdt. XIV. 38.) Annak kimutatása, hogy a perújító fél a perújítás alapjául felhozott új bizonyítékokat az alapperben nem használhatta, csak akkor szükséges, ha a perújítási keresettel elismerés, vagy lemondás alapján hozott ítélet, vagy bírói egyezség támadtatik meg, valamint oly perben, amelyben perújítás már volt használva. (P. V. 1034/1919. Pdt. VI. 1. sub. I—III.) 565. §. A jogerőre emelkedett végítélet azon az alapon is megtámadható, hogy a perújítási okok vaalmelyike az ügyben előbb hozott határozat ellen forog fenn, feltéve, hogy a végítélet ezen a határozaton alapszik. Mi. Az az okozati összefüggés, amely az ítélet és a megelőző határozatok közt fenforog, szolgál indokul arra, hogy előbbi határozat ellen fenforgó perújítási ok alapján is megtámadható az ítélet, ha ezen a határozaton alapszik. Megegyezik ez a Pp.-nak azzal a rendelkezésével is, mely szerint az ítélet elleni fellebbezés vagy felülvizsgálat következtében az ítélet előtti határozatok szintén felülvizsgálat alá kerülnek. Fabinyi: Polgári perrendtartás. II. 2