Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

186 Gondnoksági eljárás. a költség különben is a minimumra, t. i. a bírónak netáni fuvarköltségére (a közlekedési eszköz díjára) száll le, mivel az nem ütközik akadályba, hogy a bíró az illető intézet orvosának közreműködésével foganatosítsa a szentlét. Az I. bizottságban Szivák Imre fokozottabb biztosítékot kíván a tekintetben, hogy a gondnoksági vagy a kiskorúság meghosszabbítási eljárás és ezzel kapcsolatban az illetőnek elmegyógyintézetbe helyezése körül az egyéni szabadság teljes mértékben megóvassék. Plósz Sándor igazságügyminiszter kifejti, hogy a gondnokság alá helyezés és az elmegyógyintézetbe való helyezés két külön dolog. Az elmebeteget gyakran olyankor is indokolt lehet elmegyógyintézetbe helyezni, amikor gondnokság alá helyezése nem indokolt. Lehetséges, hogy az elmebetegnek nincs semmi vagyona, amikor gondnokság alá helyezésének nem sok értelme van. A gondnokság alá helyezés egyébként és különösen annak nyilvánossága, sokszor hírlapi közzététele igen érzékenyen érinti az egyént, megeshetik, hogy ez annak egész üzleti hírnevét tönkreteszi, holott rövid idő alatt teljesen kigyógyulhat elmebetegségéből és gondnokság alá helyezésére semmi szükség sem volt. A javaslat ez okból a két eljárást egymástól különválasztja. A perrendtartásban szabályozott gondnoksági eljárásban a mai eljárással szemben fokozottabb garancia van abban, hogy míg ma az állami gyógyintézeti igazgatónak egyszerű jelentése alapján megtörténik a gondnokság alá helyezés, addig a javaslat szerint azt minden esetben bírói vizsgálatnak kell megelőznie, hogy a bíró mindig érintkezzék személyesen azzal, akit gondnokság alá akarnak helyeztetni. Az elmegyógyintézetbe való elhelyezés tekintetében pedig az életbeléptetési törvény fog tartalmazni a mai eljárással szemben fokozott garanciákat, amennyiben annak tervezetébe a belügyminiszter úr hozzájárulásával olyan rendelkezés lesz felvéve, (Ppé. 19., 20. §§.) mely szerint bármely intézetre nézve a bíróság fog határozni abban a kérdésben, hogy valaki mint elmebeteg az intézetbe felvétessék-e vagy nem és ezt a bírói határozatot minden esetben szakértő közreműködésével teljesítendő bírói vizsgálatnak kell megelőznie. Szivák Imre mégis helyesnek tartaná, ha az elmegyógyintézetbe felvett minden beteg hivatalból gondnokság alá helyeztetnék, mert azzal, hogy neki gondnokot rendelnek, már személyét is védik. Aggálya van az ellen a rendelkezés ellen is, amely a megfigyelés végett elmegyógyintézetbe szállítást rendeli. Bernáth Béla a javaslat álláspontja mellett még azt is felhozza, hogy a gondnoksági eljárás lefolytatása költségbe kerül, felesleges tehát olyankor is szaporítani a költséget, amikor a gondnokságra nincs szükség. A bizottság a §-t változatlanul elfogadta, Szivák Imre a garancia fokozása végett szükségesnek tartja annak a kimondását, hogy az eljárás megindítása hatósági orvosi