Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 696. §. 165 vagy a férjen kívül a gyermek és az anya ís fel legyen-e jogosítva. A Pp. a mai gyakorlatot tartja szem előtt és a férj részéről indított megtámadási pert szabályozza. Ennek a pernek a természetéből indul ki a Pp., midőn 696. §-ában a fentebb vázolt álláspontnak megfelelően a házassági peres eljárásnak a semmiségi perekre vonatkozó szabályait erre az eljárásra is megfelelően alkalmaztatja. Az offieialitás elve tehát ebben az eljárásban nemcsak a születés törvényessége, hanem annak törvénytelensége érdekében iis nyer alkalmazást. A törvényességnek mindenkivel szemben hatályos kimondása, ha hamis tények és bizonyítékok alapján történnék, másoknak, például a törvényes gyermekeknek, jogos érdekeit helyrehozhatatlan módon sérthetné. Ezért szükséges, hogy a bíróság a születés törvénytelensége mellett szóló tényeket és bizonyítékokat ís hivatalból vegye figyelembe. Ib. E §. második bekezdésében a 671. §. után a következő szavakat tette a bizottság: „§. első és második bekezdése", mert nem tartja indokoltnak, hogy ia 671. §. harmadik bekezdése értelmében a fellebbezési bíróság az előlkészítő eljárás kiegészítését elrendelhesse. Jegyzet. Törvényesség megtámadása iránti perben illetékesség Romániával szemben: 1925: VI. t,-c. Törvénytelen gyermek atyai elismerésének megállapítása: 1925: VIII. t.-c. 54. 75700/1925. I. M. sz. (I. K. 68.) Az ítéletnek mindenkivél szemben hatályossága: Ppé. 94. §. A törvénytelen származást megállapító ítéletben felesleges a gyermeket a törvényes apa nevének viselésétőr eltiltani, mert a törvénytelen származásúnak kimondott gyermek bírói határozat nélkül is csupán az anyja s nem a törvényes apa nevét használhatja. (2848/914. III. pt. Pdt. I. 233.) A törvénytelen származást kimondó ítélet nem az anyakönyvi bejegyzés kiigazítása végett, hanem a törvénytelen származás feljegyzése végett közelendő a születési anyakönyv vezetőjével és ezenfelül még a kiskorú gyermekre illetékes árvaszékkel. (4055/1914. és 5248/1914. III. pt. Pdt. I. 234.) A házasságot a H. T. 54. §. e) pontja alapján érvénytelenítő ítéletnek a nemző személyére vonatkozó döntése a gyermek törvénytelenítése iránti perben is res judicata. (5246/1914. sz. III. pt. Pdt. I. 238.) A születés törvényességének megtámadása iránti perben a kiskorú alperes, aki a perre okot nem szolgáltatott, az annak indításával felmerült perköltségnek és az ezzel egy tekintet alá eső ügygondnoki díjnak a megfizetésére abban az esetben sem kötelezhető, ha a felperes pernyertes. (Rp. III. 153/1915. Pdt. I. 280.) Perújításnak a törvénytelen származás megállapítása iránti perben is helye van. (Rp. III. 107/1915. Pdt. I. 283.)