Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

154 Eljárás a házassági ügyekben. nyerése óta hat hónap még el nem telt és a külföldi bíróság előtt a per a házasfelek korábbi jogában megszabott határidő alatt volt megindítva. A bontó- és a válóperekben az előzetes békéltetés nem szükséges, ha külföldön meg volt kísérelve. Ugyanezekben a perekben továbbá a különélés elrendelése akkor is mellőzhető, ha a külföldi bíróság a különélést már elrendelte. A belföldi bíróság a külföldi perben történt bizonyításfelvételt a felek meghallgatása után felhasználhatja. Jegyzet. Az elszakított területek bírósága részéről hozott házasságbontó ítéletek: 9874/1923. I. M. sz. r. 1. e kötet végén. Mi. A házassági jogról szóló törvény 115. §-ának második bekezdése szerint olyan esetben, ha az ágytól és asztaltól való elválasztást a külföldi bíróság a magyar állampolgárság elnyerése előtt kimondotta, a magyar bíróság felbonthatja a házasságot, ha az elválasztás oly tény miatt történt, amelynek alapján a házasság a mi törvényeink szerint is felbontható. Az eljárás, amelyet a 684. §, erre az esetre megállapít, főleg abban tér el a 683, §-ban a hazai bíróságoknak elválasztást kimondó ítéletei alapján megállapított eljárástól, hogy a bíróság az 1894; XXXI. t.-c, 115. §-ának megfelelően ily esetben is köteles vizsgálni, hogy az elválasztó okul szolgált tény alapján a házasság a mi törvényünk szerint felbontható-e vagy nem; magának a ténynek valósága azonban ebben az eljárásban sem lehet vizsgálat tárgya. Hogy a bontó kereset ily esetben is, éppúgy, mint az 1894: XXXI. t.-c. 107. §-a esetében, csak két évig tartott elválás után indítható meg, ez következménye annak, hogy a külföldi elválasztó ítéletnek nem lehet nagyobb hatályt tulajdonítani, illetőleg annak alapián a felbontást kérő házasfelet több joggal felruházni, mint a hazai bíróság által kimondott elválasztás esetében. Igaz ugyan, hogy egyes külföldi törvényhozások, így különösen az osztrák, az ágytól és asztaltól való elválást nem fakultative a felbontással engedik meg és így a fél nem volt abban a helyzetben, hogy már eredetileg is felbontást kérhessen, amiért talán reá nézve méltánytalannak volna tekinthető, ha még két évig várnia kell a bontó keresettel: azonban a Pp. 684. §-a nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az 1894: XXXI. t.-c. 115. §-ának első bekezdése értelmében a per, a külföldi elválasztó ítélettől eltekintve, a két évi határidő eltelte előtt ís megindíttassék, csakhogy ebben az esetben a hazai bíróság a váló, illetőleg a bontó ok megalapítására szolgáló tény valóságát ís önállóan ítéli meg és egyáltalában a keresetet mindéit