Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

148 Eljárás a házassági ügyekben. körre szorítja, mint az általános eljárásban. A felek megállapodása alapján a szóbeli tárgyalás egyáltalában nem, a Pp. 513. §-ában felsorolt esetek közül pedig csak azokban az esetekben mellőzhető, ha a fellebbezés a pergátló kifogások tárgyában hozott ítélet ellen irányult vagy ha az ítéletet csak a perköltség viselésének vagy mennyiségének kérdésében támadták meg. Indokolja ezt a házassági ügyek természete, mely a bíróság behatóbb közreműködését igényli a tényállás kiderítésében, ami legjobban a szóbeli tárgyaláson történhetik. A kivételesen megengedett nyilvános előadás esetein kívül az ügy a fellebbezési bíróság előtt a 677. §-ban megállapított terjedelemben újból tárgyalandó és eldöntendő; hogy a fellebbezési kérelem és ellenkérelem nem korlátozzák a fellebbviteli, bíróságot, ez annak a következménye, hogy a felek nem rendelkezhetnek szabadon a házassági kötelék kérdésében. A keresetet vagy a viszontkeresetet megváltoztatni, megalapítására új okot felhozni, vagy új viszontkeresetet indítani nem lehet, mert ezzel a felek az ügy elsőfokú megbírálását a fellebbezési bíróságra hárítanák, amely sem az előkészítés, sem a bizonyításfelvétel tekintetében nem felelhet meg ennek úgy, mint az elsőfokú bíróság. Eltér továbbá a Pp. a törvényszéki eljárástól abban is, hogy a 678. §. szerint a feleknek a fellebbezési tárgyalásról való elmaradása a fellebbezés elintézését nem gátolja, (Most már a Te. 34. §-a folytán egyéb perekben is így van.) Ez a rendelkezés egyrészről megkíméli a feleket a fölösleges költségtől oly esetben, amidőn a fellebbezés csak a jogkérdésben használtatik, másrészről pedig megfelel a házassági perekben irányadó közérdeknek is. A különélés elrendelésének a 677. és a 680. §-ban foglalt megszorítása abban találja indokát, hogy akkor, ha már a felíebbvítel szakában van a per, a felek kibékülésére alig van kilátás( nem célszerű tehát a per befejezését a különélésééi akkor is késleltetni, mikor annak elrendelése nem kötelező. A fellebbezési bíróság ítélietei ellen felülvizsgálatnak van helye. Épp úgy, mint a fellebbezési bíróság, a felülvizsgálati bíróság nincs kötve a felülvizsgálati és a csatlakozási kérelem határaihoz. A konok perlekedésre szabott pénzbírság a házassági perekben azok fontosságánál fogva nem alkalmazható. A Pp. nem kívánja a felet a fellebbvitélben korlátozni. A Pp. azonban, a mai joggal (1907: XVII. t.-c. 6. §.) megegyezően nem rendeli az ügynek hivatalból felterjesztését. A hivatalból való felterjesztés olyan eljárásban, amelyben a kir. ügyész is résztvesz, ki a kellő utasítással ellátható, fölösleges és e mellett elejtése a felsőbíróságokat sok fölösleges munkától is megkimélí. Ib. A bizottság kihagyta e §-nak harmadik bekezdését,