Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 677. §. 145 tani, sem a kereset vagy a viszontkereset megalapítására az elsőbíróság előtt fel nem hozott okot érvényesíteni nem lehet. A fellebbezési bíróság az illetékesség hiányát csak a 640. és a 641. §. esetében veszi hivatalból figyelembe. A fellebbezési bíróság az elsőbíróság ítéletét azon az alapon, hogy a házasság felbontása tárgyában hozott ítélet előtt a házasfelek különélése elrendelve nem volt, nem oldhatja fel és a különélést is csak akkor rendelheti el, ha az elsőbiróság az 1894: XXXI. t.-c. 80. §-ának eseteiben el nem rendelte és a fellebbezési bíróság a házasság felbontását csak az idézett §-ban megjelölt valamelyik okon találja kimondhatónak. A fellebbezési bíróság a különélés elrendelése esetében a 665. §. szerint jár el. V. ö. 680., 681. §. A házassági perben a gyermekek elhelyezésére és tartására vonatkozó rendelkezést a fellebbezési bíróság hivatalból felül nem bírálhatja. A bontóperben a házassági kötelék egységes voltánál fogva a házasság felbontása kérdésében a kereset és viszontkeresetnek csak egységes és együttes elbírálása útján hozható érdemleges ítélet még abban az esetben is, ha az elsőbiróság ítélete ellen csak egyik irányban adatik be a fellebbezés. (Rp. III. 5182/1915. Pdt. II. 464.) Amikor a másodbíróság a bontókeresetet elutasító ítéletet megváltoztatja, a nőtartás és a vagyonjogi igények tekintetében nem határozhat, hanem az ügyet ebben a kérdésben leendő határozathozatal végett az elsőbírósághoz visszautasítani köteles. (Rp. III. 4177/1915. Pdt. II. 470.) Ha az ágyassági viszony miatti bontóok az elsőbíróság előtti eljárásban is érvényesítve lett és a fellebbezési tárgyaláson a felperei nem az eredetileg megnevezett egyénnel, hanem egy másik egyénnel folytatott ágyassági viszonyra hivatkozik; ez nem esik a Pp. 677. §. 3. bekezdésében kizárt új bontóok fogalma alá. (P. III. 395/1917. Pdt. III. 143.) Az eljárás folyamán, tévedésből, illetéktelen (alsófokú) bírósághoz érkezett beadványt az illetékes (felsőfokú) bírósághoz át kell tenni és ennek elmulasztása nem járhat a félre nézvs joghátránnyal. (P. III. 5738/1921. Pdt. VII. 92.) Oly esetben, amidőn a felek mindegyike kéri a házasságnak házastársa hibájából való felbontását, a bontás kérdésében csak mindkét házastárs kérelmére kiterjedő egységes határozat Fabinyi: Polgári perrendtartás. II. 10