Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 676. §. 143 A perköltség viselésének kérdésében a bíróság ily esetben •a per körülményei szerint ítélettel határoz. A semmisségi és a megtámadó perekben az első bekezdés nem nyer alkalmazást, ha a házasfél a felülvizsgálati tárgyalás befejezése után hal meg és a kir. Kúria nem rendel el az ítélet feloldásával további eljárást és új határozathozatalt; ebben az esetben a határozat az elhalt házasfél helyett az ismert örökösöknek és az ismeretlenek részére kinevezett ügygondnoknak kézbesítendő és egyúttal az elhalt házasfél hagyatéki bíróságával közlendő. Mi. Az 1894: XXXI. t.-c. javaslatának tárgyalásakor a képviselőház igazságügyi bizottsága az eljárási törvénybe utalta annak a kérdésnek a megoldását, hogy a házassági per „a házasság megszűnése után mely esetekben és minő módozat mellett legyen folytatható". (Igazságügyi bizottság jelentése a törvényjavaslat 69. és 91. §-ához az 1892—97. évi képviselőházi irományok XVII. kötetének 417. és 419. lapján.) A Pp. 676. §-a ezt a kérdést szabályozza, kimondván, hogy abban az esetben, ha a házasfelek valamelyike az ítélet jogerőre emelkedése előtt meghal, a per az érdemben nem folytatható és a hozott határozat az érdemben hatályát veszti. Ha a házassági per folyama alatt a házasfelek valamelyike meghal, ezzel a pernek alapjául és tárgyául szolgált egész jogviszony megszűnik. Hogy a megszűnt házasságot most már felbontani, azaz még egyszer megszüntetni (1894: XXXI. t.-c. 73. §.) nem lehet, magától értetődik. De nem lehet a megszűnt házasságot érvénytelennek sem nyilvánítani azzal a hatállyal, hogy a hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos legyen, (1894: XXXI. t.-c. 50. és 70. §§.) Az ilyen hatályú pert a megfelelő szerkezettel, nevezetesen az officialitás elvével és az ügyészség közreműködésével, a törvény csak abból a közérdekből létesíti, amely a tényleg létező házasságok érvényességének vagy érvénytelenségének megállapításához fűződik. Mihelyt a házasság megszűnik, megszűnt a közérdek is, amely az ilyen pernek alapja és vezéreszméje. A házasság megszűnésével a házasság érvényessége vagy érvénytelensége már nem önmagáért, hanem csak következményeiért jöhet tekintetbe, tehát olyan, mint más jogilag hatásos jogviszony, amely ugyan szintén ítéletileg megállapítható, de már nem a közérdekből általános, hanem csak a perben álló felek közötti hatállyal és éppen ezért egészen más szerkezetű per alapján. Az érvénytelenségi per tehát a házasság megszűnése után csak egészen átalakítva, mint közönséges per volna más személyek között és más perképességgel folytatható. Ez az átalakítás mindenesetre nagy nehézséggel járna, sőt