Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 653—654. §§. 117 földön tartózkodik, vagy ha az előzetes békéltetési kísérlet különben nagy nehézségbe ütközik. Egyebekben a békéltetésre a 645. és a 646. §. megfelelően alkalmazandó. Az, hogy a békéltetés nem történt meg, vagy nem az illetékes bíróság által történt, az eljárás folytatását nem akadályozza. Mi. A Pp. szerint a békéltetést nem köteles a fél a keresetlevél beadása előtt kérelmezni (645. §.). A 654, §. ennélfogva szabályozza azt az eljárást, amely akkor követendő, ha a keresetelevél beadása előtt békéltetési kísérlet nem volt. Ekkor az elnök, vagy a megbízott bíró anélkül, hogy a keresetlevelet elintézné, hivatalból a békéltetésre tűz határnapot. Önként értetik, hogy ha a keresetlevelet a 652. §. értelmében vissza kell utasítani, akkor azt a bíróság ilyen módon elintézi s nem rendeli el a békéltetést, mert ekkor egyáltalában nem folytatható az eljárás. Nem tűz békéltetésre azonnal határnapot az elnök akkor sem, ha a keresetlevél kijavítását tartja szükségesnek (140. §.). Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha az előzetes békéltetés óta (647. §.) harminc nap már letelt; ekkor a békéltetést ismételni kell. A 645. §. második bekezdésének eseteiben természetesen a keresetlevélre sincs helye a békéltetésnek; de ezenfelül is lehetnek olyan esetek, amikor a békéltetés csak nagy nehézséggel lenne megkísérelhető, pl. ha az ellenfél külföldön van; ilyen esetekben a bíróra bízza a Pp., hogy a békéltetést mellőzhesse. A békéltetést, mint a per elkerülésére s a házasság fentartásának lehető előmozdítására alkalmas eszközt, előírja ugyan a Pp., de mivel annak mellőzése némely esetben a bíró belátásától függ és mivel az előkészítő eljárás és a tárgyalás folyamán a békéltetés bármikor megújítható, nem tulajdonítja annak azt a hatályt, hogy a békéltetésnek vagy éppen nem, vagy nem az illetékes bíróság előtt történte az eljárást akadályozza vagy feloldási okul szolgáljon. A Pp. szerint a békéltetési kísérletnek mindig külön erre kitűzött határnapon kell történnie s ezen a határnapon az ügyben a békéltetésen kívül egyéb nem történhetik. Ezt főkép az indokolja, hogy ha a békéltetés nyomban a bíró előtt nem is járt eredménnyel, utóbb, amikor a felek jobban meggondolják a dolgot, annak egyes esetekben mégis sikere lehet; erre tehát időt kell a feleknek hagyni s nem szabad a békéltetés határnapján a tárgyalást megkezdeni. A keresetlevélre kitűzött békéltetési határnapon való eljárásra egyebekben a 645. és a 646. §.