Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

112 Eljárás a házassági ügyekben. rozattal az életközösség visszaállítására lett kötelezve, és e határozatnak a bíróilag megszabott határidő alatt igazolatlanul eleget nem tesz; b) ha a házassági életközösséget megbontó házasfél, kinek tartózkodási helye legalább egy év óta ismeretlen, az életközösségnek egy év alatt leendő visszaállítására bírói hirdetmény útján felhívatott és e felhívásnak igazolatlanul eleget nem tesz. A semmisségi kereset. 650. §. A semmisségi keresetet a házasfélnek a másik házasfél ellen, ha pedig a házasfél cselekvőképtelen (1894: XXXI. t.-c. 127. §.), törvényes képviselője ellen, a kir. ügyésznek vagy harmadik személynek pedig mind a két házasfél, illetőleg a törvényes képviselő ellen kell indítania. A per megindításáról a bíróság a házasságból származott gyermekeket, ha pedig a gyermekek törvényes képviseletre szorulnak, illetékes gyámhatóságukat értesíti. Az első bekezdés abban az esetben is megfelelően alkalmazandó, ha a kir. ügyész az 1894. évi XXXI. t.-c. 56. §-ának a) pontja értelmében vagy a gyámhatóság ugyané §. b) pontja értelmében megtámadó keresetet indít. Ha azonban az utóbbi esetben a cselekvőképtelen házasfél törvényes képviselője érdekelt volna, a keresetet helyette a bíróság megkeresésére a gyámhatóság részéről kinevezendő gondnok ellen kell intézni. Mi. Ámbár magától érthető, hogy abban a semmisségi és megtámadó perben, melyet nem a házasfél indít, mind a két házasfélnek részt kell vennie, a peres felek szerepeinek meghatározása végett mégis szükséges világosan kimondani, hogy a harmadik személy ilyenkor a keresetet mind a két házasfél ellen intézze. Ellenben nem kell a semmisségi keresetet a kir. ügyész ellen is intézni és nem is szükséges részére kereseti példányt csatolni. Elegendő, ha a kir. ügyész a bírói határozatból értesül a keresetről. A semmisségi per eredménye a házasságból származott gyermekek jogait is közelről érinti. Ezért rendeli a 650. §. első bekezdése, hogy őket a perről értesíteni kell, hogy módjukban legyen, ha érdekükben áll, a házassági perbe beavatkozniok. A házassági perben cselekvőképességgel nem bíró személyeket az 1877: XX. t.-c. 15., 87. és 88. §-a értelmében az atya, a gyám, illetőleg a gondnok képviseli. Azonban oly esetben, amidőn a házasságot az árvaszéki ügyész az 1894: XXXI. t.-c.