Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

106 Eljárás a házassági ügyekben. szintén, ha a kérelmező az új határnapon sem jelenik meg, a békéltetés kérése meg nem történtnek tekintendő. Ha pedig a határnapon csupán a kérelmező jelenik meg, a békéltetés nem sikerültnek tekintendő. Nem sikerültnek tekintendő a békéltetés akkor is, ha az ellenfél megidézése két ízben volt sikertelenül megkísérelve. A békéltetésre kitűzött határnap elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Mi. A 646. §, szerint a békéltetéskor a bírón kívül csak a felek lehetnek jelen, tehát képviselőik vagy hozzátartozóik sem bocsáthatók be. Ezt a szabályt a békéltetés természete és rendeltetése indokolja. Ha a felek a bírói rábeszélés következtében hajlandóknak mutatkoznának a békülésre, jelenlévő hozzátartozóiknak vagy képviselőiknek egy mozdulata is megakadályozhatja a hajlandóság nyilvánulását, sőt a puszta jelenlét is feszélyezi a felet. Míg az előkészítő eljárás alatt a feleket a megjelenésre kényszereszközökkel lehet kötelezni, a 646. §. a békéltetésnél nem engedi meg, hogy a felek ellen kényszereszközök alkalmaztassanak. Ha a kérelmező fél nem jelenik meg, a békéltetés kérésétől elállottnak tekintetik; ha pedig az ellenfél mulasztja el a békéltetési határnapot, akkor a békéltetés nem sikerültnek tekintendő. A kérelmező fél mulasztásának orvoslására a Pp. megengedi a kérelmezőnek, hogy tizenöt nap alatt újabb határnap kitűzését kérje. Ennek a határidőnek elmulasztása nem zárja ugyan ki az újabb békéltetési kérelmet vagy a keresetindítást, de az első kérelem benyújtása ilyenkor a házassági törvényben megszabott határidő szempontból már elveszti hatályát. A békéltetési kérelem ismételhetése az igazolás megengedését feleslegessé teszi, amit a 646. §. utolsó bekezdése világosan ki is mond. Ib. A bizottság nem tartja célszerűnek, hogy az előzetes békéltetéskor a felek perbeli képviselői jelen ne lehessenek. A feleknek a békülés magánjogi következményeire való tekintettel, de magának a kibékülésnek a megfontolása végett is szükségük lehet meghitt ügyvédjük tanácsára; az ügyvéd kizárása továbbá a békéltetés meghiúsulását is eredményezheti, mert az ügyvéd esetleg vissza fogja tartani felét a békéltetésben való megjelenéstől, hogy a reá nézve hátrányosnak mutatkozó kibéküléstől megóvja. Ezért a bizottság az első bekezdésbe a „házasfelek" szó után a következő szavakat tette: ,,és képviselőik".