Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 643. §. Te. 54. §. 99 Cselekvőképtelen házastársakra (1894. évi XXXI. t.-c. 127. §.) a törvényes képviselet szabályai alkalmazandók. (1894. évi XXXI. t.-c. 48., 59., 87., 129., 131. §§. 1. a jelen tv. 72. §-át is. 1894: XXXI. t.-c. 127. §. A jelen törvény alkalmazásában cselekvőképtelenek alatt értendők: a) a 12 éven alul levők; b) akik elmebetegség miatt, vagy egyéb okból eszök használatától meg vannak fosztva, míg ezen állapotuk tart; c) az 1877: XX. t.-c. 28. §-ának a) pontja alapján gondnokság alatt levők; d) akiknek gondnokság alá helyezése az 1855: VI. t.-c. 1. §-ához képest előzetesen el van rendelve; e) azok, akiknek a kiskorúsága az 1877: XX. t.-c. 28. §. a) pontjával egybeeső okból meg van hosszabbítva. 1894: XXXI. t.-c. 128. §. A jelen törvény értelmében korlátolt cselekvőképességűek alatt értendők: a) azon kiskorúak, akik az előző §. értelmében nem cselekvőképtelenek; b) azok, akiknek kiskorúsága az 1877: XX. t.-c. 28. §-ának b) pontjával egybeeső okból meg van hosszabbítva; c) azon teljeskorúak, akik az 1877: XX. t.-c. 28. §-ának b) pontja alapján gondnokság alatt állanak. 1894: XXXI. t.-c. 87. §. Elmebeteg házastárs nevében törvényes képviselője kérheti a gyámhatóság felhatalmazásával a házasság felbontását. A gyámhatóság a felhatalmazást csak akkor adhatja meg, ha a házasság felbontását az elmebeteg házastárs nyilvánvaló érdeke követeli. Az 1877: XX. t.-c. 28. §-át és az 1885: VI. t.-c. 1. §-át 1. a 719. §. kapcsán. A gondnokság alá helyezési eljárás folyamán az alperes részére kinevezett ügygondnok nincs hivatva az alperest a bontóperben képviselni. (4201/914. Pdt. II. 454.) Az a körülmény, hogy a meghatalmazásban az azt kiállító felperes a „válóper" kifejezését használta, a meghatalmazást nem teszi a tényleg megindított megtámadási és illetőleg bontóperben való használatra hatálytalanná. (P. III. 559/1916. Pdt. III. 42. sub. I.) A házassági per közérdekű és így nyomozó jellegénél, de a Pp. 643. §-ában foglalt annál a jogszabálynál fogva is, hogy különös ügyvédi meghatalmazás szükséges a kereset vagy viszontkereset támasztásához is, következik, hogy az alperes a házassági perekben az első és fellebbezési bíróság előtt személyesen is védekezhetik. így tehát az a körülmény, hogy az alperes az elsőbíróság előtt figyelmeztetés ellenére tovább is ügyvédi képviselet nélkül — személyesen — védekezik, szabálytalannak nem tekinthető. (P. III. 5321/1924. Pdt. XI. 59.)