Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

Az ügyletkötéskori lakhely vagy tartózkodási helynek, a telep vagy üzlet helyének illetékessége. Az okiratot a keresetlevélhez kell csatolni: 129, §.; az alperes elmaradása esetében a perfelvételi tárgyaláson eredeti­ben vagy hiteles másolatban fel kell mutatni: 443. §. 2. p. A 31. §. 2—5. bekezdéseit a képviselőház plénuma iktatta a törvénybe. A második bekezdés esetében mindegyik megrendelést ok­irattal kell igazolni, ha több megrendelésen alapszik a kereset. Tényleges átvétel az árú valóságos kézhezvételét jelenti, szem­ben a kereskedelmi törvény szerinti kifogás alá nem vehető jogi átvétellel. A harmadik bekezdésben az iparos a kereskedőt is je­lenti, (1884: XVII. t.-c. 1. §.), a be nem jegyzett kereskedő tehát ezt az illetékességet igénybe veheti. — E bekezdés szerint pl. a budapesti iparos nemcsak a budapesti törvényszék területén, tehát Budapesten, lakó vevőjét, hanem a pestvidéki törvényszék területén, pl. Vácott lakó vevőjét is perelheti Budapesten, el­lenben a váci iparos budapesti vevőjét Vácott nem. Az első bekezdés az üzlet körében történt bármely ügy­letből eredő követelésre megadja az illetékességet; a második és harmadik bekezdés ellenben csak az üzlet körében történt eladásból származó követelésre. Az utolsó bekezdés szerint pl. a birtokos a gazdatiszt ré­széről teljesített vételből származó követelésért csak akkor pe­relhető az e §-ban említett bíróság előtt, ha a vételre való meg­hatalmazás okirattal van igazolva. (129. §. 443. §. 2. p.) Az utolsó bekezdés épúgy, mint a részletügyletre kimon­dott korlátozás, az első bekezdés esetére nem vonatkozik, A Pp. 31. §-a 2. bekezdésének az a rendelkezése, hogy ar itt meghatározott illetékességi okot igénybe vevő felperes a kö­vetelés alapjául szolgáló megrendelést és az árú tényleges át­vételét okirattal tartozik igazolni, azt jelenti, hogy az ügylet létrejöttén kívül az árúnak a vevő birtokába jutását is okirat­tal kell igazolni, de nem azt, hogy minden egyes ecetben kü­lönálló előzetes megrendelésnek okirati igazolására van szük­ség; ami az árúnak a vételi ügylet létrejövetelekor való azon­nali elvitele esetén fogalmilag ki is van zárva. Ebből a szem­pontból a háborús jogszabályok folytán közhatóságilag igénybe­vett áruknak erre a célra létesített jogi személyek által a ter­melőtől, illetőleg az árú birtokosától a fogyasztóhoz és illető­leg a forgalomba hozóhoz eljuttatása végett való átvétele és az érte járó hatósági árak kifizetésének elvállalása adásvétel­nek tekintendő. (P. IV. 5649/1918. Pdt. V. 25. sub I.) Részletügyletnek tekintendő az eladó részéről kereske­delmi ügyletet képező oly ügylet, melyben az eladó az árut még a vételár lefizetése előtt átadja, a vevő pedig a vételár hátralékos részének előre meghatározott részletekben törlesz­tésére kötelezi magát. Nem tekintendő ellenben részletügylet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom