Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

58 Vagyon illetékessége. A Pp. 26, §-ában említett tartózkodásnak nem kell állandónak lennie; az illetékességet tehát megállapítja az a hely, ahol az alperes — hónapos szobát bérelve — az általa elvállalt és hónapokig tartó építkezés céljából, ezen idő alatt, megszakításokkal, egy-egy napig tartózkodik. (Bpesti tábla P. III. 13.017/1916. Pdt. II. 431.) A dolog vagy a vagyon illetékessége. 27. §. Az előbbi §-ban emiitett vagyonjogi perekben olyan személy ellen, akinek belföldön lakhelye nincs, az a bíróság is illetékes, amelynek területén a per tárgyát tevő dolog vagy az alperesnek oly vagyona van, amely bírói foglalás tárgya lehet. Ha a vagyon követelésből áll, akkor az az adós lakhelyén, ha pedig a követelés valamely dologgal biztosítva van, azon a helyen is létezőnek tekintendő, ahol ez a dolog van. Külföldi közintézetekre, testületekre, kereskedelmi társaságokra, bánytársulatokra, egyesületekre, alapítványokra és más vagyontömegekre ezenfelül ezekben a perekben az a bíróság is illetékes, amelynek területén állandó képviselőségük, ilyennek hiányában pedig ügyeik vitelével megbízott közegük van. A §. arra tekintet nélkül alkalmazandó, hogy a követelés alapjául szolgáló ügylet belföldön vagy külföldön jött létre: a második bekezdés szerint illetékes bíróság előtt akkor is perelhető a társaság, ha más bíróság területén telepe vagy vagyona van. Ha azt az összeget, mely a felek közti jogviszonyból kifolyólag nem a felparest, hanem az alperest illeti, mégis — bár felhatalmazás nélkül — a felperes veszi fel, alperesnek ebből oly követelése keletkezik a felperes ellen, melynél fogva a felperes lakhelyének bírósága — mint amelynek területén az alperesnek lefoglalható vagyona van — a külföldi alperes elleni perre nézve a Pp. 27. §-a értelmében illetékessé lesz. Az a körülmény, hogy felperes a nála befolyt készpénzre — de anélkül, hogy azt saját követelésébe beszámítaná — a K. T. 309. §-a alapján megtartási joggal él, nem szünteti meg az alperesnek ezen összeg iránti követelését és az erre alapított illetékességet: m?rt a megtartási jog önmagában véve különben is csak biztosítást nyújt és kielégítésre — az ellenfél beleegyezésének esetén kívül — csak a K. T. 310. §-ában említett kereset folytá» vagy a végrehajtási törvényben szabályozott elsőbbségi bejelentés útján vezethet. (Bp. tábla 3765/1916. Pdt. II. 433.)