Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

54 Lakhely illetékessége. magánjog szerint ez az a hely, ahol valaki azzal a szándékkal tartózkodik, hogy ott állandóan maradjon, az a hely, amelyet vagyonjogi személyiségének központjául választ. A lakhely megalapításához tehát egyrészt a tartózkodás ténye, másrészt az állandó ottmaradás szándéka kívántatik. A tartózkodás helyétől tehát abban különbözik, hogy az utóbbihoz az állandó ottmaradás szándéka nem szükséges. A lakhely alapításának és abbanhagyásának szabályozása magánjogi szabályokkal áll összefüggésben és azért tulajdonképeni helye a magánjogban van. A Magánjogi Törvénykönyv javaslatának a lakóhelyre vonatkozó rendelkezései: 37. §. Az ember lakóhelye az, ahol állandó ottmaradás szándékával letelepedik. Lehet több lakóhelye is. Elveszti lakóhelyét, aki letelepedését az abbanhagyás szándékával megszünteti. Cselekvőképtelen és korlátoltan cselekvőképes személy csak törvényes képviselőjének akaratával alapíthatja és szüntetheti meg lakóhelyét. 38. §. Kiskorú törvényes gyermek lakóhelye az, amelyik az atyjáé; kiskorú házasságon kívüli gyermeké az, amelyik az anyjáé; kiskorú örökbefogadott gyermeké az, amelyik az örökbefogadójáé. A gyermek ezt a lakóhelyet — nagykorúságának elérte után is — csak akkor veszti el, ha jogérvényesen megszünteti. V. ö. a békeszerződés rendelkezéseivel kapcsolatos elszámolásról szóló 1923: XXVIII. t.-c. 38. §. Országgyűlési képviselő személyes keresetekben azon alapon, hogy ezen hivatásánál fogva Budapesten kell bizonyos ideig laknia, a budapesti bíróságok, mint ezen lakhelyéhez képest illetékes bíróság előtt beperelhető. (Smsz. 12.380/76. M. III. 37.) A bejelentési hivatalnál nyilvántartott lakás a Pp. 19. §-án alapuló illetékességet megállapítja, ha a kijelentés csak a kereset beadása után történt. (P. III. 7637/1922. Pdt. IX. 162.) 20. §. Magyar állampolgár, (akinek e törvény hatályosságának területén van községi illetősége), ha külföldön területenkívüliséget élvez, vagy ha a magyar állam szolgálatában (vagy az Ausztriával közös hatóságoknál és hivataloknál), mint tisztviselő, altiszt vagy szolga van külföldön alkalmazva, az illetékesség tekintetéhen megtartja utolsó belföldi lakhelyét, ennek hiányában pedig úgy tekintendő, mintha Budapest IV. kerületében laknék. Ez a szabály kiterjed az alkalmazott vele levő nejére és