Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)
Bírói illetékesség. 51 M. kir. követségek és konzulátusok jogtanácsosai: Bécsben <lr. Deutsch Mór (I. K. XXXIV. 57.), Prágában dr. Magerstein Vilmos (I. K. XXXIV. 88.), Londonban: Oppenheim M. Albert (I, K. XXXV. 169.), Nápolyban: dr. Borselly Edgár (I. K. XXXVII. 37.), Párisban: dr. Saget János (I. K. XXXII. 282.), Fiúméban: dr. Benzan Guidó (I. K. XXXI. 586.), Milanóban: Vallini Albert (I. K. XXXVIII. 162.), Varsóban: Larski (Goldberg) Sándor Konrád (I. K. XXXIII. 124.), Hamburgban: Bintz Werner (I. K. XXXVII. 23.), Pozsonyban: Prónay Aladár (I. K. XXXVIII. 7.), Winnipegben: Andrews Alfréd (I. K. XXXVIII. 145.), Párisban: Miellet Ödön (I. K. XXXIX. 49.). Harmadik fejezet. Bírói illetékesség. I. Az illetékesség azt határozza meg, hogy az egyenlő katáskörű bíróságok közül területileg melyik van hivatva valamely ügyben eljárni. Gazdasági szempontból igen nagy jelentősége van az illetékességi okok helyes szabályozásának. Az alperes érdeke, hogy lehetőleg ne vonják őt el lakóhelyének bíróságától, ahol a legkényelmesebben védekezhetik. Ezen ősrégi fzabály az ,,actio sequitur fórum rei" elve, vagyis, hogy általános illetékességgel az alperesre nézve lakóhelyének bírósága bír. amelynél ellene mindazon perek megindíthatok, amelyekre nézve más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincsen. (Pp. 19. §.) Viszont azonban tekintettel kell lenni a felperesek, különösen a kereskedők és iparosok érdekeire is, amelyek arra irányulnak, hogy ezek ne legyenek kénytelenek perlés végett mindig az alperesek után futni, hanem a maguk üzlete, telepe helyén stb. is perelhessenek. Ezen ellentétes érdekek méltányos kiegyenlítése végett a Pp. igen számos és gyakran bonyolult különös illetékességi okokat is megállapít, amelyek csak bizonyos ügyekben vehetők igénybe az alperessel szemben. A különös illetékességi okok rendszerint vagylagosak (alternatívak), azaz versenyeznek egymással és az általános illetékességgel is és a felperes választásától függ, hogy az illető ügyre fennforgó több illetékességi ok alapján melyik bíróságnál perel. Lehet azonban a különös illetékesség kivételes kizárólagos is, amidőn bizonyos nemű perek csak egy (vagy több) meghatározott bíróságnál indíthatók meg és ettől a felperes sem az általános, sem az egyéb különös illetékesség javára el nem térhet, más bíróság illetékessége kifejezett alávetéssel (szerződéssel) sem állapítható meg s a bíróság a kizárólagos illetékességet alperes perbebocsátkozása után is, sőt bizonyos mértékben még a fellebbezési, sőt a felülvizsgálati eljárásban is hivatalból veszi figyelembe, ami megakadályozza azt az egyébként az alperesi illetékességi kifogás elmaradása esetében bekövetkezhető és 4*
