Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 8. §. a költség. A dolog alkotó része, növedéke, tartozéka, a foglaló e szempontból nem járulék. Mit kell haszon, gyümölcs stb. alatt érteni, azt a magánjog határozza meg. A járulékok azonban csak akkor maradnak számításon kívül, ha a főköveteléssel egyidejűleg, ugyanabban a perben mellékkövetelés gyanánt érvényesíttetnek. A fellebbviteli értékhatár megállapítása szempontjából a 8. §-ban foglalt szabályoktól több tekintetben eltérésnek van helye: ezeket a negyedik cím tárgyalja. Jegyzet. 1. A fellebbezési érték: 476. §., Te. 24. §.; a felülvizsgálati érték: 521. §., Te. 37. §. A folyamatban levő per költsége sem jön számításba a pertárgy értékének a meghatározásában. A perjog szempontjából minden gyümölcs, haszon, kár térítés, kamat, valamint a vonatkozó per költsége iránt támasztott követelés mindig a pertárgy járulékainak tekintendő, ha a felsorolt mellékkövetelésekec a felperes az alapjoggal vagy alapköveteléssel együtt egy perben érvényesítheti. (Gy. 1896. szept. 10. G. II. 46. II. polg. hat. T. II. 1Í9.) A pertárgy fogalma alá a kamat csak akkor vonható, ha akár a törvény, akár a felek szerződése alapján jogosan tőkésítendő, vagy ha egymagában önállóan lesz követelésbe véve. (Gy. 1896. febr. 13. II. 2. T. II. 414. 1896. szept. 15. G. I. 17., 12., polg. hat. Sz. 1897. G, 200. T. 559.) Valamely tőke után már a keresetben a tőkeösszeg nélkül önálló követelésként felszámított kamat a pertárgy értékének meghatározásánál számításba veendő; ellenben a keresetben felszámított tőke utáni kamat akkor sem vehető számításba, ha a felperes keresetét e tőkét illetőleg a per során leszállította. (Sz. 1898. jún. 28. G. 139. T. II. 868.) Az a kamat, amelyet a felperes nem a folyó perben érvényesített tőke után, hanem a korábbi perben megítélt és természetben késedelmesen kiadott gabona értéke után követel, nem járulék, hanem önálló kárkövetelés természetével bir, az tehát a folyó per főtárgyához tartozik. (Bp. tábla 1565 1914. Pdt. I. 375.) Ha nem az ingatlan iránt, hanem csak elvont haszon iránt folyik a per, a pertárgy értékét az elvont haszon összege képezi. (Sz. 1897. jún. 11. 72. II. 871.) Regáleváltság összege s elvont haszon iránti perben az elvont haszon a pertárgy értékének meghatározásánál nem vehető számításba. (D. 1896. szept. 28. G. 102. T. II. 400.) Ingó dolog kiadása iránt indított perben a ki nem adás címén számított kár összege a keheset főtárgyának járuléka lévén, a per tárgya értékének meghatározásánál tekintetbe nera vehető. (B. 1897. dec. 30. I. G. 285. T. II. 117.) Sommás visszahelyezési perben a kár vagy elvont haszon