Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 115. §. Te. 9. §. 217 ayilvántartási jegyzékbe, mint a folyó évi előírást újból be kell vezjtni s azt a „leírás készpénzben" rovatban nyomban le kell írni, a „Jegyzet" rovatba pedig „tart. kim. alapján törölve voít évi tétel alatt" megjegyzést kell írni. A tartozási kimutatás alapján törölt tételnél pedig a „Jegyzet" rovatba a következő megjegyzést kell írni: „újból előírva évi tétel alatt". (29.200/1923. sz. r. 3. §.) 16. §. A községi elöljáróság (városi (tanács) a behajtás iránt a közadók behajtására vonatkozó szabályok szerint intézkedik. A behajtott összeget az igazságügyi tárcanaplóba bevételezi. A behajtott előleget aszerint, amint azt az előlegezés évében vagy padig később hajtották be, „kompenzálandó irodai átalány-térítmény", illetőleg számadási marasztalások és egyéb térítmények" címén vételez be az igazságügyi tárcanaplóba. A behajtás végett kimutatott előlegekre vonatkozó fizetési halasztásoknak engedélyezése, valamint a behajthatatlan előlegeknek törlése a pénzügyi hatóságok hatáskörébe tartozik. 29.20011923. sz. r. 4. §. Községi elöljáróság stb. a költség behajtásáról vagy törléséről a bírósági irodát nem köteles értesíteni. Hatályukat vesztik ennélfogva a 72.600/1914. I. M. számú rendelet 16. §-ának mindazok a rendelkezései, amelyek azt írják elő, hogy a bírósági irodát az előlegezett költség behajtásáról vagy törléséről értesítsék. Hatályukat vesztik az idézett §-nak azok a rendelkezései is, amelyek a bírósági irodának az ilyen értesítés után felmerülő teendőit határozzák meg.*) VI. fejezet. Illetékmentesség. 17. §. Az 1914: XLIII. t.-c. 75. §-anak 1. bekezdése értelmében, ha a bíróság a félnek a Pp. 112. §-ának 1. bekezdése alapján adott szegénységi jogot, ezzel a szegénységi joggal illetékmentesség is jár. Az 1914: XLIII. t.-c. 75. §-ának 2. bekezdése értelmében a félnek nem jár illetékmentesség, ha a bíróság neki a szegénységi jogot, a Pp. 112. §-ának 2. bekezdése alapján adta meg. De ha a bíróság az ilyen fél részére ügyének díjtalan vitelére ügyvédet rendelt ki (Pp. 116. §.), az így kirendelt ügyvédet az illetékfeljegyzés kedvezménye megilleti. Az 1914: XLIII. t.-c. 77. §-ának 1. bekezdése értelmében a szegény fél az illetékmentességet elveszti, ha tőle a bíróság a szegénységi jogot bármely okból megvonja. *) A hatályon kívül helyezett részeket a 16. §. szövegéből kihagytuk.