Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 113. §. Te. 8. §. 199 Jegyzet. Az illetékmentességet az 1914: XLÍII. t.-c. 75—79. §-ai (amelyeket e §. kapcsán közlünk) eltérően szabályoz­zák; a Pp. 112. §-ának második bekezdése alapján megadott szegénységi joggal illetékmentesség nem jár. — Főudvarnagyi bíróságnál előlegezés: 9100/917. I. M. sz. r. (L K. XXVI. 67.) A bíróság a perbeli ügygondnok díjainak az irodaátalány terhére való utalványozása iránt hivatalból intézkedni nem kö­teles; és ha a szegényjogos és pervesztes felperes a perkölt­ségben marasztaltatik, az ismeretlen örökösök alpereseket kép­viselő ügygondnok díjait a kincstár előlegezni nem köteles. (P. VI. 3560/1925. Pdt. XII. 58. sub IV.) 1914: XLI11. t.-c. (a törvénykezési illetékről). 75. §. A bírói eljárásokban, ideértve a végrehajtási eljá­rást is, illetékmentességben részesül az a fél, akinek jövedelme nem nagyobb, mint a lakóhelyén szokásos közönséges napszám és ez alapon a polgári perrendtartás 112. §-ának első bekez­dése értelmében szegénységi jogot kapott. A polgári perrendtartás 112. §-ának második bekezdése alapján megadott szegénységi joggal illetékmentesség nem jár. De ha ilyen esetben a szegény fél részére ügyének vitelére díj­talan ügyvédet rendeltek ki, az 54. §. második bekezdése nyer alkalmazást és a 79. §. értelmében illetékfeljegyzésnek van helye. A szegénységi jogon alapuló illetékmentesség e jog meg­adása iránt a bírósághoz intézett kérelem előterjesztésekor kez­dődik és kiterjed mindazokra az iratokra és bírói határozatokra, amelyeknek illetéke a szegénységi jogban részesült felet akár az elsőfokú, akár a fellebbviteli akár a végrehajtási eljárás­ban terhelné. Ha az a kérdés, hogy a félnek szegénységi jogon jár-e detékmentesség vagy nem, vitássá válik, elsőfokon a kir. pénz­ügyigazgató-ág, másod- és végső fokon a pénzügyminiszter ha­tároz. Közigazgatási bíróság előtti eljárásnak nincs helye. A szegénységi jog megadásához szükséges bizonyítvány ki­állítását rendelet szabályozza.*) 54. §. 2. bek.: A szegény fél részére ügyének díjtalan vite­lére kirendelt ügyvédet a kötelezettség nem terheli. 76. §. Ha a pertársak nem mindnyájan részesültek szegény­ségi jogon illetékmentességben, azok a felek, akik illetékmen­tességben nem részesültek, kötelesek az illetéket teljes összegé­ben leróni. 77. §. Akitől a bíróság a szegénységi jogot bármely okból megtagadja vagy megvonja, illetékmentességét elveszti és köte­*) L. 72500/1919. sz. rendeletet alább a 115. §. kapcsán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom