Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)
196 Szegénységi jog. lezettségre nézve a bíróságok határoznak, a törvénytelen gyermeket tartani és neveltetni köteles. A szülök és nagyszülők azon jogára nézve, hogy a gyermekeiktől vagy unokáiktól tartást követelhessenek, a fennálló jogszabályok érintetlenül hagyatnak. A kiskorú gyermek vagy unoka részéről a szülő, vagy amennyiben ennek a fennálló jogszabályok szerint helye van, nagyszülő részére és viszont fizetendő tartási összeget a gyámhatóság állapítja meg. Az ez iránti határozat a felsőbb gyámhatósághoz hivatalból felterjesztendő. Jegyzet. Csak a hozzátartozók köteles tartását tartja a 122. §. szem előtt. A szegénységi jog tartalma. 113. §. A szegénységi jog megadása következtében a tél: 1. egyelőre fel van mentve a szegénységi jog megadása iránti kérelem előterjesztésétől kezdődőleg az ügyben felmerülő illetékek és bélyegek fizetése alól; 2. a perköltség fedezéséül nem köteles biztosítékot adni; 3. jogot nyer arra, hogy ügyének egyelőre díjtalan vitelére ügyvédet rendeljenek ki számára (116. §.); 4. egyelőre fel van mentve a bírósági kiküldöttek díjainak és kiadásainak, a tanuk és szakértők illetményeinek, valamint a szükséges hirdetmények és az ügygondnok költségének fizetése alól és ezeket az államkincstár előlegezi. Hogy a szegénység miatt mennyiben van helye bélyegés illetékmentességnek, azt külön jogszabályok határozzák meg. Te. 8. §. A Pp. 113. §-a 1. bekezdésének 4. pontja úgy módosul, hogy az ügygondnok költségét az államkincstár nem előlegezi és az ügygondnok költségének fizetését csak a perköltségben marasztalt féltől követelheti. Ez a szabály áll a szegénységi joggal perlekedő fél házassági perében kirendelt házasságvédő (55. §.) költségeire is. A Pp. 113. §-át a következő rendelkezések egészí tik ki:
