Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

192 Meghatalmazottak és ügyvédek. A Pp. 110. §-ának a hiány pótlására és az utólagos jóvá­hagyásra vonatkozó szabálya nemcsak a keresetlevél mailett vagy a tárgyaláson csatolandó meghatalmazásnak hiányára, ha­nem bármely jogorvoslati beadvány mellett, tehát az ellent­mondás mellett csatolandó meghatalmazásnak hiányára is kiter­jed; és nemcsak akkor alkalmazandó, ha a fél nevében fellépő ügyvéd egyáltalán nem csatol meghatalmazást, hanem akkor is, ha a fél nevében fellépő ügyvéd által bacsatolt és a fél alá­írását feltűntető meghatalmazásról az eljárás folyamán az de­rül ki, hogv az nem a féltől származik. (P. II. 5979 1917. Pdt. III. 194. sub LJ A képvisaletröl lemondó, de lemondását utóbb visszavonó ügyvédnek nincs újabb meghatalmazásra szüksége, ha az ügy­fél nem bizott meg más ügyvédet. (P. III. 705 1921. Pdt. VI. 73.J Olyan helyettes-ügyvédnek, akinek nincs pervitelre szóló meghatalmazása, az ítélet joghatályosan nem kézbesíthető, (P. IV. 1101 1921. Pdt. VII. 74. sub I.) A 110. §. ut. bek. szerinti jóváhagyást jelenti az, hogy az ügvvéddel együtt a tárgyalásban a fél személyesen is részt vett (P. VI. 7574,1922. Pdt. VIII. 123. sub II.) Elszakadt területen bejegyzett ügyvéd által — bár még az elszakadás előtt — kiállított helyettesítési meghatalmazás alap­ján a magyar ügyvéd a magyar bíróságnál el nem járhat. (P IV. 4874/1923. Pdt. IX. 136.) Az előadástól való eltiltás, 111. §. A bíróság azokat a feleket és meghatalma­zottakat, akiknek nincs érthető előadó képességük, a to­vábbi előadástól eltilthatja, azokat a meghatalmazottakat pedig, akik a 95. §. szerint a kéviseletre jogosítva nincse­nek, vagy akik zugirászat miatt jogerősen el voltak ítélve, az előadástól eltiltani köteles. Ha ennek következtében a fél képviselet nélkül ma­rad, a tárgyalást a fél költségére azzal a figyelmeztetés­sel kell elhalasztani, hogy a bíróság a felet a tárgyalás is­mételt meghiúsítása esetében meg nem jelenőnek fogja tekinteni. Az, aki a 95. §. 1—4. pontjai alapján, mint meghatal­mazott fellép, ha a meghatalmazásra jogosító viszony te­kintetében valótlan tényt ad elő, nyolcvan pengőig tcr­/edhető pénzbirságban marasztalandó. A marasztaló hatá­rozat ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom