Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

178 Meghatalmazottak és ügyvédek. Törvényszék előtti végrehajtási eljárásban az, akinek ügyvédi oklevele van, de a kamaránál bejegyezve nincs, nagykorú gyermekét nem képviselheti. (Kolozsvári tábla P. II. 1639/1915. Pdt. II. 51.) Ügyvédi panaszügyben a panaszos az elsőbírósági végzés elleni felfolyamodást ügyvédi képviselet nélkül jegyzőkönyvbe mondhatja. (Bpesti tábla P. 4846/1916. Pdt. II. 381.) Ha a perben az ügyvédi képviselet kötelező volt, az ítélet alapján kielégítési végrehajtást elrendelő végzés ellen a felfolyamodást szintén ügyvédi képviselettel kell benyújtani. (Pk. V. 750/1927. Pdt. XII. 56.) Befejezett régi rendes perből kifolyólag kért kicsomózási ügyben a Pp. szabályai alkalmazandók. Ily ügyben az ügyvédi képviselet a Pp. 96. §-a értelmében kötelező. (P- IV. 5812/1918. Pdt. VI. 21. sub I.) VI. T. Ü. H. A végrehajtási eljárásban a kir. törvényszékek előtt, ha ezek nem mint megkeresett tkvi hatóságok járnak el, a feleknek magukat ügyvéd által kell képviseltetniök. (1897. június 8-án. P. H. T. 374. sz.) A házassági per közérdekű és így nyomozó jellegénél, de a Pp. 643. §-ában foglalt annál a jogszabálynál fogva is, hogy különös ügyvédi meghatalmazás szükséges a kereset vagy viszontkereset támasztásához is, következik, hogy az alperes a házassági perekben az első és fellebbezési bíróság előtt személyesen is védekezhetik. így tehát az a körülmény, hogy az alperes az elsőbíróság előtt figyelmeztetés ellenére tovább is ügyvédi képviselet nélkül — személyesen — védekezik, szabálytalannak nem tekinthető. (P. III. 5321/1924. Pdt. XI. 59. — Nyilvánvaló ellentétben áll a Pp. 96. §-ával!) 97. §. A bírói vagy ügyészi minőségben alkalmazott államhivatalnok, a kir. közjegyző, a nyilvános jogtanár, az, akinek bírói hivatalra vagy ügyvédségre minősítő oklevele van és a jogtudor saját ügyében vagy atyai hatalom alatt álló kiskorú gyermeke, gyámoltja, vagy gondnokoltja ügyében, továbbá mint nejének meghatalmazottja ügyvédi képviseletre nem szorul. E törvénynek a kötelező ügyvédi képviseletre vonatkozó rendelkezései nem érintik a királyi kincstár és a közalapítványok perbeli képviseletére vonatkozó szabályokat, ideértve a m. kir. államvasutak képviseletére nézve fennálló szabályokat is. Az első és a második bekezdés szerint jogosult személyek és községek ennek a törvénynek szempontjából,