Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

A Te. újításai. 5 kizárt fellebbezés önállóan — csak a perköltség kérdésében — igénybevehető, ha a megítélt perköltség összege meghaladja a fellebbezés kizárására irányuló értékhatárt (Te. 24. §. ut. bek., Pp. 476. §.). — 4. 200 pengős fellebbezési értéken alul a fellebbezés nemcsak a járásbíróság, hanem (eltérően a Pp. 476. §-ától), a törvényszék ítélete ellen is ki van zárva (Te. 24. §.). — 5. Leglényegesebb újítás, hogy a fellebbező félnek a fellebbezés indokait és a nóvumokat már a fellebbezésben (Te. 25. §., Pp. 481. §.), az ellenfélnek pedig a maga nóvumait és esetleges csatlakozását (az idézési időköz első felében benyújtandó) válasziratban (Te. 28. §., Pp. 489. §.) kell előadnia s a nóvumok utóbb csak akkor terjeszthetők elő, ha azok figyelembevétele nem teszi szükségessé a tárgyalás elhalasztását vagy ha a fél nyomban valószínűvé teszi, hogy iratában hibáján kívül nem érvényesíthette azokat. Előkészítő irat azonban ilyenkor sincs, hanem az utólagos előadások írásban (különirat) csatolandók a jegyzőkönyvhöz. (Te. 32. Pp. 498. §.). Nincs tehát indokolás nélküli fellebbezés, a meg nem felelő fellebbezésért perköltség nem jár, nincs előkészítő irat, a válaszirat pedig lényegében a felülvizsgálati válasziratnak felel meg. — 6. A meg nem engedett fellebbezést maga az elsőbíróság utasítja vissza. (Te. 17., Pp. 483. §.) — 7. A fellebbezéshez való csatlakozásnak legkésőbb a válasziratban kell megtörténnie, s az elkésve benyújtott vagy csak a fellebbezési tárgyaláson pótolt válasziratban foglalt csatlakozási kérelmet csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a fél valószínűvé teszi, hogy válasziratával hibáján kívül késett (Te. 28. §., Pp. 489. §.) — 8. A fellebbezésben és a válasziratban előterjesztett kérelmeket — a Te. 31. §-ában felsorolt esetektől eltekintve — a szóbeli tárgyaláson megváltoztatni nem lehet. (Te. 31. §., Pp. 495. §.) —9. Át van törve a szóbeliség elve, mert ,,a tárgyaláson meg nem jelent fél helyett a fellebbezési kérelmet és ellenkérelmet az elnök vagy az előadó olvassa fel". (Te. 29. §., Pp. 492. §.) — 10. Nincs mulasztási eljárás, mert ,,a kellően értesített feleknek vagy egyiküknek elmaradása a fellebbezés elintézését nem gá-