Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)
160 - Pertársak. perbevont alperesekkel szemben a kereseti követelés csak egységesen dönthető el. (P. VII. 2037/1924. Pdt. X. 10. sub II.) Ha az egyik alperes az elsőbírói ítélet elleni jogorvoslatról nemcsak kifejezetten lemondott, hanem az ítéleti rendelkezés értelmében teljesített is, akkor az ítélet vele szemben, a többi alpereseknek és a Pp. 88. §. 3. bekezdése alá nem eső beavatkozónak fellebbezése dacára jogerőre emelkedik, (P. IV. 3400/ 1924. Pdt. X. 69. sub II.) Az a kérdés, hogy az egyetemlegesen kötelezett alperesek az egyedi áru természetbeni kiadásában, avagy az érték megfizetésében marasztaltassanak-e, reájuk nézve csak egységesen dönthető el. Ha tehát a természetbeni marasztalás ellen csak az egyik alperes fellebbezett, ez a másikra is kihat. Ha a fellebbezési bíróság az ügyet mégis csak a fellebbező alperessel szemben tette elbírálás tárgyává, ítélete feloldandó. (P. VII. 5066/1924. Pdt. X. 71.) Ha úgy az eladó, mint a vevő ugyanazt az összeget követeli a meghitelezett pénzintézettől a maga részére, a két igény csak egységesen bírálható el, mert az egyiknek a megítélése a másiknak az elutasítását szükségképpen maga után vonja. Ennélfogva a pénzintézetnek a vevő javára történt marasztalása ellen az eladó részéről használt fellebbvitel a pénzintézet javára is kihat. (P. VII. 4592/1924. Pdt. X. 73. sub II.) Ugyanarra a dologra több önálló követelés erejéig eszközölt foglalás esetében eme követelésekre jogosítottak között nincs olyan kapcsolat, hogy ama dolog iránt támasztott igényper reájok nézve csak egységesen volna eldönthető, következéskép az elsőbíróság ítélete ellen egy alperes által beadott fellebbezés a nem fellebbező alperesek érdekében is beadottnak nem tekintendő. (P. V. 5941/1926. Pdt. XIII. 24.) A csak egységesen elbírálható pergátló kifogás kérdését a felülvizsgálati bíróság azzal a felperestárssal szemben is eldöntheti, akivel szemben a fellebbezési bíróság az elsőbíróság határozatát — tévesen — érintetlenül hagyta. (P. V. 8938/1926. Pdt. XIV. 20. sub II.) Az igényperben a különböző foglaltatok érdeke egymástól független, a peres kérdés mindenik foglaltató irányában külön-külön és önállóan elbírálható és a hozott ítélet nem állapít meg mindenkivel szemben elismerendő jogot, ennélfogva az igényperben a különböző foglaltatok között fennálló pertársaság nem az anyagi jogon, hanem csupán az 1881: LX. t.-c. 94. §-ának a pervitel célszerűségére tekintettel fennálló rendelkezésén alapul és nem vonható a Pp. 80. §-a alá, következésképpen a fellebbező alperes fellebbezésének hatálya a Pp. 410. §-a értelmében a nem fellebbező alperesre ki nem terjed. (Bpesli tábla P. XIV. 12.204/1929. Pdt. XV. 134.)