Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

152 Pertársak. Ha valamennyi alperesre nézve illetékes belföldi bíróság nincsen, a felperes az alpereseket bármelyik alperesre nézve általánosan illetékes belföldi bíróság előtt perelheti. A mellékkötelezett azonban a főkötelezettel együtt az utóbbinak általánosan illetékes belföldi bírósága előtt ezen az eseten kívül is perelhető. A főkötelezettet a mellékkötelezett illetékessége alá, valamint a belföldön általános illetékességgel biró fő- vagy mellékkötelezettet külföldi bíróság illetékessége alá vonni nem szabad. Váltókötelezettek valamennyi alperesre nézve illetékes belföldi bíróság hiányában csak az elfogadóval, illetőleg a saját váltó kibocsátójával, csekk alapján kötelezettek pedig csak a csekk kibocsátójával együtt perelhetők ennek általánosan illetékes belföldi bírósága előtt. A váltókezes a főkötelezettel együtt az ez utóbbira nézve általánosan illetékes belföldi bíróság előtt is perelhető. 78. §. Több fél abban az esetben is együtt perelhet, vagy vonható perbe, ha a per tárgyát lényegben hasonnemű ténybeli és jogi alapból eredő jogok és kötelezettségek teszik és a bíróság illetékessége mindegyik alperessel szemben megállapítható. Mi. A Pp. két esetben engedi meg a pertársaságot: 1. tekintet nélkül arra, hogy a bíróság illetékessége mindegyik alperessel szemben megáll-e vagy nem, abban az esetben, ha a per tárgya közös jog, illetőleg közös kötelezettség, vagy ha a felek lényegileg ugyanabból a ténybeli és jogi alapból vannak jogosítva, illetőleg kötelezve (77. §.); 2. amennyiben a bíróság illetékessége mindegyik alperessel szemben megállapítható, abban az esetben is, ha a per tárgya nem ugyanazon, de hasonnemű ténybeli és jogi alapból eredő jog vagy kötelezettség (78. §.). Közös jog, illetőleg közös kötelezettség a per tárgya pl. osztatlan közös tulajdonosokat illető vagy terhelő telki szolgalom, osztatlan közös tulajdon, közös örökjog- vagy öröklésen alapuló kötelezettség esetében. Lényegileg ugyanazon ténybeli s jogi alap forog fenn pl. akkor, ha a több személyt illető jog vagy kötelezettség ugyanabból a szerződésből vagy ugyanabból a tiltott cselekményből származik. A Pp. azért használja a „lényegileg" kifejezést, mert nem szükséges, hogy a jog vagy a kötelezettség keletkezésének valamennyi előfeltétele a jogosított, illetőleg kötelezett személyek mindegyikében teljesen