Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

144 Képviselet. A várost a polgármester útján kell perbevonni. (C. 94. jún. 7. 3655. Dt. XXXIX. 84.) A megyei árvapénztár képviseletében a megyei árvaszék elnöke vonandó perbe. (B. 97. dec. 30. I. G. 255. T. II. 96.) Az árvaszék önálló hatóságot nem képez és csak a város közege, de minthogy az árvaszék elnöke a város mindenkori polgármestere és az egyúttal a város közönségét is képviseli, az árvaszéki elnök beidézése által a város közönsége is perbevont­nak tekintendő. (C. 83. febr. 7. 110. Dt. XXXV. 58.) Az árvaszék csak oly közege a törvényhatóságnak, mely a gyámhatósági teendőket végzi. Annak pedig, hogy az árva­szék a magánjog szerint nem jogképes személy, az a következ­ménye, hogy a perben félként nem szerepelhet; a törvényható­ság képviseletében az alispánt kell perbevonni. (B. 1900. aug. 30. I. G. 132. T. V. 181.) Ellenkező: Az árvaszéknek pénztá­raiban kezelendő pénzösszegek behajtása iránt indított perekre a tiszti ügyésznek szükséges felhatalmazás megadására az árva­szék van hivatva, mint az a szervezet, amelynek útján a gyám­hatóság gyakoroltatik. (Sz. 1901. nov. 27. H. 13. T. V. 671.) A községi árvapénztár perbeli képviseletére nem a köz­gyám, mint az elöljáróság egyik tagja, hanem az elöljáróság, illetve elnöke, a községi bíró van hivatva. (C. 1903. jún. 16. 2888. Jogt. K. 1903. 36. sz.) A községek képviselete. 1886: XXII. t.-c. 115., 116. §§. 1886: XXII. t.-c. 115. §. Azon esetben, midőn a községi kép­viselet magánosok kezein levő oly ingatlanokat és javadalmakat, melyeket a törvényhatóság községi vagyonnak tart, azoktól per útján visszavenni vonakodik, vagy a lakosság egyes osztályai­nak vagy egyes lakosoknak egyezség mellett birtokába bocsát, vagy végre az elöljáróság vagy a képviselő-testület illető tag­jai által a községnek okozott kár megtérülése iránt a jelen tör­vény 86. és 87. §-ai értelmében lehető törvényes lépéseket ala­pos indok nélkül megtenni nem akarná, a törvényhatóság és sürgős esetben az alispán a megyei tiszti ügyészt megbízhatja, hogy a községi vagyont a képviselőtestület ellenkezése dacára is megvédhesse. Ezen megyehatósági megbízás a község képviseletére érvé­nyes ügyvédi meghatalmazás hatályával bir. 116. §. Az elöljáróság minden a község ellen indított pert a főszolgabíró, illetőleg polgármester útján az alispánnak beje­lenteni tartozik; ki amennyiben a község érdekét komoly ve­szélynek látná kitéve, a tiszti ügyészt a község képviseletével megbízhatja, erről a községet, úgyszintén az eljáró bíróságot ér­tesíti s ezzel a netaláni korábbi meghatalmazás hatályát veszti. Ha a községet, elmarasztaló ítélet folytán, vagyonára ve­zetendő végrehajtás fenyegeti, az elöljáróság arról az alispán­hoz jelentést tenni köteles, ki a község vagyonának lehetőleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom