Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 72. §. hogy a gondnokolt nevében pereket folytathasson. (P. III. 1012/1921. Pdt. VII. 67.) Habár a távollévő férj ingatlanát a nő mint kirendelt gond­nok adta el és a szerződés érvénytelenítése iránti perben is ő képviselte, a vevő által a vételár valorizált visszafizetése iránt indított perben mégsem képviselheti, mert ez a vagyonkezelés jogkörét túlhaladja. (P. III. 4414/1927. Pdt. XIV. 59.) A hagyaték képviselete. L. az 1894: XVI. t.-c. 55., 90., 114. §-át. A hagyaték képviseletére, annak átadása előtt csakis vala­mennyi örökös van hivatva. (C. 90. nov. 21. 1490. J. 91. 21. 90. ápr. 9. 1460. Ü. L. 90. 25.) Egvik örökös az egész hagyaték képviseletében az örökö­södési eljárás mellőzésével fel nem léphet, hanem a behajtásra az örökösök között megállapodás nem létében ügygondnok ren­delendő. (C. 905. okt. 12. I. G. 178. P. J. LI. 71.) A hagyatéki követelés biztosítása végett kirendelt ügygond­nok a hagyaték képviseletében lép fel, de csakis a hagyatéki követelés biztosítása vagy behajtása végett. (P. 904. szept. 5. G. 63. T. IX. 596.) A kincstár szállományi igényének érvényesítésénél az 1894: XVI. t.-c. 114. és 115. §-ában írt hirdetményi eljárás, köz­zététel és ismeretlen örökösök perbeidézése szükséges. (C. 1905. febr. 14. 674. P. T. XLIX. 177.) Ha a kereset nem az örökösök közt vitássá vált öröklési igények szabályozását, hanem a már véglegesen rendezett örök­lési igényből folyó személyes kötelem érvényesítését célozza, a per tárgyává tett ennek a jogviszonynak a szabályozása cél­jából az összes örökösöknek perbe vonása nem szükséges. (B. 902. jan. 22. I. G. 303/902. T. VII. 220.) A végrendeleti végrehajtó a hagyaték jogi képviseletére jogosítva nincs. (C. 93. febr. 24. 5389/92. M. III. 87.) 42. sz. T. Ü. H.: Ha az örökhagyó hitelezője az örökség birtokbavétele avagy bírói átadása előtt kívánja követelését a törvény útján érvényesíteni, tartozik a meghalt adósnak vala­mennyi örököseit és az ismeretlen örökösöket is ügygondnok által perbe idéztetni. (1889. márc. 1. P. H. T. 302.) A kir. Kúria 1917. február 3-án megtartott teljes ülésében a 42. sz. teljes ülési döntvényét változatlanul fenntartotta. (P. VII. 4398/1916. Mdt. XI. 209.) (L. még: Magyarország Magánjogi Törvénykönyve [törvény­javaslat] 2080. §. második bek.) Az ismeretlen örökösöknek ügygondnok útján való perbe­vonása nem szükséges, ha halálesetfelvétellel kimutattatott, hogy a végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt örökhagyónak a perbe­vont alperesek törvényes leszármazói, mert ezzel alperesek ki­zárólagos törvényes örökösi minősége igazoltatott. (P. IV-

Next

/
Oldalképek
Tartalom