Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

120 Perképesség, képviselet. gálaiának helye nincs, habár az a meghallgatott rokonok egy részének véleményével ellenkezik is. (Bm. 1898. 132.716. sz. határozata). 5. §. Kiskorúak, életkoruk 18. évének betötlése után az atyának, illetőleg a gyámnak gyámhatóságilag jóváhagyott beleegyezésével önálló ipart űzhetnek s ez által teljeskoruakká válnak. 6. §. Kiskorúak, kik életkoruk 20. évét betöltötték, teljeskoruakká válnak, ha az atyai hatalmat gyakorló atya: 1. a kiskorúak vagyonát ennek szabad rendelkezésre átadja, vagy 2. beleegyezik abba, hogy ez önálló háztartást alapítson. Mindkét esetben a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. 7. §. A kiskorúnak cselekvési képasségére nézve fennálló jogszabályok, amennyiben a jelen törvény változást nem állapít meg, érvényben hagyatnak. A szenvedő váltóképességre nézve az 1876. évi XXVII. t.-c. I. §-a érintetlenül hagyatván, azok, akik a jelen törvény 4., 5. és 6. §§-ai szerint válnak teljeskoruakká, éltök 24. évének be töltése előtt is szenvedő váltóképességgel bírnak. Kiskorú színésznő, aki fizetéséből maga gondoskodik élete fenntartásáról, az ezzel kapcsolatos ruhabevásárlásból ellene indított perben a Pp. 71. §. 2. bek. értelmében perbeli cselekvőképességgel bir és bírói egyezséget köthet. (1918. P. V. 918. Pdt. V. 67. — Ugyanígy: Bp. Tszék 35. P., 4641/1916., penziónyitás céljából történt lakásbérletből származó perben.) Az elmebeteg egyén akkor sem bir perbeli cselekvőképességgel, ha gondnokság alá helyezve nincs; de a gyámhatóság által az 1877: XX. t.-c. 259. §-a értelmében kifejezetten csak az elmebeteg személyi ügyeire és a vagyonára való felügyeletre kirendelt ideiglenes gondnok az elmebeteget a házassági perben nem képviselheti. (K. 5591/1916. Pdt. III. 58. 1.) I. A pergátló körülmény elbírálásánál nem a meghatalmazott, hanem a meghatalmazó cselekvőképessége irányadó. — II. Az elmegyengeség a gondnokság alá helyezés előtt is pergátló körülmény. — III. A perbeli cselekvőképesség hiánya a felülvizsgálati eljárásban is pótolható. (P. VI. 2395/1925. Pdt. XI. 124.) A belügyminiszternek azt a határozatát, amely az alperes nagykorúsítását törvényesnek nyilvánítja, a bíróság a pergátló körülmény (180. §. 6. pontja) kérdésének eldöntésénél felül nem bírálhatja. (P. V. 3465/1921. Pdt. VII. 68. sub V.) Ha a bontóperhez csatolt periratok közt lévő jegyzőkönyvbe felvett személyes előadásból megállapítható adatok arra engednek következtetni, hogy a felperes elmebetegségben szenved: ezeket az adatokat a felperes perképessége szempontjából és a Pp. 669. és 670. §-a értelmében, a házasság fenntar-