Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

58. §. 99 Bíró, jegyzői iroda felelőssége illetékért: 1914: XLIII. t.-c. 85. §. önálló működési körébe tartoznak fizetési meghagyások, váltófizetési meghagyás, lakás kiürítési, lakásfelmondási ügyek elintézése addig, míg az eljárás perré nem alakul. (13.100/1912. sz. r. 8. §. I. K. XXI. 88.) A bírósági iroda önálló hatáskörébe a végleg irattárba utalt iratokra vonatkozó felvilágosításokra és iratok áttételére irányuló megkeresések elintézését és a visszaküldött iratok irattárba tételét utasítja a 12.300/1914. sz. r. 12. §. (I. K. XXI. 90. Iroda önálló hatásköre a kézbesítés körül: 42.300/1914. sz. r. 2. §. Váltófizetési meghagyást nem a bírósági jegyző, hanem csak az elnök (járásbíró) bocsáthat ki; de a szabálytalanságot a felszólalás elmulasztása orvosolja. (Bpesti tábla 1915. okt. 14. P. L 11.520. Pdt. II. 448.) Kiküldött bíró. 58. §. Bírói cselekményeket kiküldött bíró (jegyző) csak a törvényben kijelölt esetekben végezhet. Kiküldött bíró jár el a fél személyes meghallgatásában: 226. §., egyességi kísérletnél: 261. §., az előkészítő eljárásban: 255. §., bizonyításfelvételnél: 274., 277., 282. §§., tanúkihallgatás esetében: 289. §., okirat megszemlélése céljából: 331. §., szemle esetében: 311. §., szakértők meghallgatása esetében: 351. §., eskü alatti kihallgatás esetében: 375. §., előleges bizonyításnál: 385. §., a fellebbezési eljárásban: 484. §., a felülvizsgálati eljárásban: 537., 547. §§., a kiküldött bíró végzései elleni felfolyamodás: 561. §., előterjesztés: 562., kiküldött bíró a bányaeljárásban: 587. §., a házassági per előkészítésére: 655. §., a házassági per egyes kérdéseiben: 645., 674. §., a törvényesség megtámadása iránti perben: 655. §., a gondnoksági stb. perben: 707., 717., 720., 723., 729., 731. §§. Ötödik fejezet. Bírósági személyek kizárása. A törvény erejénél fogva kizáró okok. Mi. A Pp. a kizárás okait két csoportra osztja. Az első csoportba azokat az okokat sorozza, amelyek miatt a bíró már a törvény erejénél fogva nem járhat el az ügyben, a második csoportba pedig azokat, amelyek csak jogot adnak a félnek és a bírónak arra, hogy a kizárást, illetőleg a felmentést kérje. Az elsők az eljárás bármely szakában, a fellebbvitelben is, érvényesíthetők, azokat a bíró is köteles bejelenteni s a bíró7*