Isaák Gyula (szerk.): A kihágási büntető törvénykönyv (1879:XL. törvénycikk), a büntető törvénykönyveket életbelétető rendelkezések (1880:XXXVII. törvénycikk), a sajtótörvény (1914:XIV. törvénycikk) és a bűntettet, vétséget vagy kihágást megállapító külön törvények. (Budapest, 1928)

ELŐSZÓ A jelen gyűjteménynek egy másik kötete tartalmazza a bűntettekről és vétségekről szóló büntetőiörvénykönyvet, továbbá a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1928:X. törvénycikket. Az utóbbit a jelen műben rövidítve Bi.-nek jeleztem, az utóbb megjelent 8200 1928. 1. M. rendelet ellenben a II. Bn. rövidítést használja. A sajtótörvényt, továbbá a büntetőtörvénykönyvek melléktörvényei közül a túlnyomóan büntetőjogi érdekűeket (uzsoratörvény, a kábelek védelméről, a határjelek büntetőjogi védelméről, a bélyeghamisításról szóló törvények, a bünteiőnovella, a legeltetési forgalom megtiltásáról, a közveszélyes munkakerülőkről, a hatóságok büntetőjogi védelméről, a becsület védelméről, a hadviselés érdekei ellen elkövetett bűncselekményekről, az árdrágító visszaélésekről, az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről, a fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésekről, az ifjúság védelméről szeszesital kiszolgáltatása és szórakozóhelyek látogatása terén szóló törvények) teljes szövegükben közlöm, az egyéb törvények szövegéből csak a bűntettet, vétséget vagy kihágást megállapító, vagy egyébként büntetőjogi érdekű rendelkezést tartalmazó szakaszokat. A jegyzetek római számokkal, a jogesetek arabs számokkal vannak megjelölve. Budapest, 1928 február. Az öszeállító