Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

80 Btk. 89—92. §-ok jogesetei vádlott atyja iránt volt. Mert a vádlott magatartása csak azért volt a sértettet tévedésbe ejtő fondorlat, inert a vádlott atyjának megbízottja gyanánt lépett fel. E magatartás tehát a tényálladékhoz tartozó tettet képez, nem vehető tehát egyszersmind súlyosbítónak is. (K. 1928/1916. — Bj. LXIX. 93.) Személyes minőség, mint súlyosító körülmény. 21. Súlyosító a külföldire, hogy a bűncselekményt a menekülésben neki és családjának otthont adó magyar területen követte el. (K. 1292/1920. — Bj. LXXII. 236.) 22. Királysértés esetén nyomatékos súlyosító körülmény, hogy a vádlott állami alkalmazott. (K. 6878/1911. — B. V. 220.) 23. Nemzetrágalmazásnál súlyosító, ha azt köztisztviselő, vagy éppen tanítói állást betöltő egyén követte el. (K. 2992/1925. — Bj. LXXVII. 180.) 24. Izgatás és királysértés esetén súlyosító, hogy a vádlott bíróviselt és katonaviselt ember, mert az ilyen egyéu szavának a nép előtt nagyobb súlya van. (K. 1433/1917. — Bj. LXX. 143.) 25. Lelkész által elkövetett izgatás esetében vádlott lelkészi minősége súlyosító körülményül tekintendő. (K. 12.085/1895. — B. H. T. III. 269.) 26. Izgatásnál súlyosító, hogy a vádlott egyházi szolgálatban álló kántor. (K. 5938/1922. - Bj. LXXV. 75.) 27. Osztály elleni izgatásnál súlyosító, ha a cselekményt tanár követi el, akinek hivatásszerű kötelessége a népet egymás megértésére, szeretetére s a törvény tiszteletére oktatni. (K. 22/1926. — Bj. LXXX. 14.) 28. Habár a törvény iránti tisztelet és ennek megtartása minden honpolgár kötelessége: a bíró által elkövetett szándékos törvényszegés (párbaj) mindenesetre szigorúbb beszámítás alá esik. (K. 10.459/1893. — M. f. h. VIII. 532.) 29. Valamely büntetendő cselekmény elkövetésénél két vagy több személynek közreműködése esetében a kezdeményezés, illetőleg a kezdeményezőnek e cselekvősége az őt csupán követőknek tevékenységével szemben mindig súlyosító körülményt állapít meg. (K. 333/1893. M. f. h. V. 108.) 30. A művészi képességgel visszaélés súlyosbítja a bűncselekmény beszámítását. (K. 6122/1923. — B. H. T. VII. 785.)