Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

Btk. 79. lásában kijelentette azt, hogy a hozzátartozóknak a Btk. 78. §-ában foglalt megjelölése által nincs kizárva a polgári és más torvényeknek azon hatálya, hogy az ezek által hozzátartozóknak minősített személyek a Btk. szempontjából is ilyeneknek vétessenek, a tsz. helyesen járt el, midőn a községi bizonyítvány sze­rint szülői hatalom alatt álló vádlottnak mostoha aty­ját vádlott hozzátartozójának tekintette. K. Í1866 1888.) helybenhagyja (G. VIII. 306.) 12. Az érvényes eljegyzéshez az egymással kötendő házasság kötése iránti kölcsönös ígéreten felül még az is szükséges, hogy a jegyesek között az eljegyzés ide­jén házassági akadály ne forogjon fenn. Ha tehát oly egyén tesz a jegyességi viszony megalapítására egyéb­ként alkalmas nyilatkozatot, ki érvényes házasságot nem köthet azért, mert házastársának holttányilvání­tási ügye még befejezést nem nyert: a nyilatkozat jegyességi viszonyt nem létesít s éppen ezért nem tekinthető amaz egyén hozzátartozójának, akivel a kötendő házasságra nézve megegyezett. ÍK. 7773 1926. — Bj. LXXIX. 183.) 79. §. Kizárja továbbá a cselekmény beszámít­Imtóságát a jogos védelem. Jogos védelem az: mely akár a megtámadott­nak, akár másnak, személye vagy vagyona ellen intézett, — vagy azt fenyegető jogtalan és közvet­len megtámadá,snak elhárítására szükséges. A jogos védelem határainak félelemből, ijedt­ségből, vagy megzavarodásból származott túl­hágása nem büntettetik. Jogos védelem köre általában. 1. Gondatlanságból elkövetett cselekményre nézve a jogos védelem megállapíthatása ki van zárva, mert a jogos védelem szándékos, sőt célirányos, t. i. a megtáma­dás elhárítására irányzott és arra szükséges cselekvést feltételez. ÍK. 6186,1908. — B. EL 237.) 2. Ki van zárva a jogos védelem sajtó útján ÍK. 4885/1909. — B. HL 167; 4087 1924. — B. XVIII. 36.), levél vagy beadvány útján elkövetett bűncselekmény. ÍK. 6254 1911. — B. V. 197.) esetén. 3. A szóbeli sértegetés senkinek a személyét vagy vagyonát nem fenyegeti és bár esetleg a jogtalan meg­támadás jellegével bír is. annak elhárítására a szóval

Next

/
Oldalképek
Tartalom