Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)
Btk. 75. §. 53 vagy előre láthatta a szándékán kívül bekövetkezett eredményt. Mert azt, aki ezen eredménynek előrelátása mellett cselekszik, tehát bár tudja az eredményt, mégis elköveti a cselekményt, nem gondatlanság, hanem máiszándékosság terheli. Gondatlanság akkor forog fenn, ha a tettes a mindennapi életben megkövetelt közönséges élővigyázatot elmulasztotta. (K. 1543/1923. — B. XVI. 64.) 10. A kellő óvatosság és gondosság elmulasztása csak akkor esik büntetőjogi beszámítás alá, ha az azt elmulasztó fél az ő egyéni tapasztalata s a cselekmény' vagy mulasztás elkövetésekor nála fenforgó lelkiállapotra való tekintettel a jogsértő eredmény bekövetkezésének lehetőségét felismerhette, előre láthatta. Felmentés, mikor a vádlott, kit veszett kutya megmart, többekkel együtt a kutyát űzőbe vette, majd töltött fegyverrel lesbe állott s mikor az esti szürkületben 15—20 lépésnyi távolságra a bokrok között valami fehéret látót mozogni, hirtelen abba az irányba lőtt és a vélt kutya helyett sértettet lőtte meg, ki súlyos testi sértést szenvedett. (K. 3773/1913. — B. VII. 184.) 11. Annak a részéről, akinek felügyeletére másfél éves korú gyermek van bízva, a köteles gondosság kifejtéséhez nem okvetlenül szükséges a felügyelet alatt álló gyermeknek állandó szemmeltartása, ez lehetetlen is oly szegénysorsú egyénnél, akit a háztartás gondja leköt. A felügyeletre hivatott eleget tesz kötelességének azzal, ha előzetes megfigyelés és körültekintés után oly körülmények között hagyja a gyermeket, hogy emberi belátás szerint ennek egészségét és testi épségét veszély nem fenyegetheti. (K. 6409/1917. — B. XII. 58.) 12. Gondatlanságot állapítottak meg a férj terhére, ki tudva, hogy nemi betegségben szenved, nejével nemileg közösül s ezáltal nejét inficiálja. (K. 1426/1926. — Bj. LXXX. 24.) 13. A hibás vagy hanyag építkezés nagy veszélyei köztudomásúak s még a nem szakembernek is kellő gondosság mellett előre kellett látnia, hogy a silány anyag fölhasználása a két emeletre tervezett épület szilárdságát nagy mértékben kockáztatja. Az építésben közreműködő vezetők és tervezők mindegyikének kötelessége a legféltőbb gonddal törekedni arra, hogy az összeomlás közelfekvő veszélye kizárva legyen. Az a körülmény a felelősséget meg nem szüntetheti, hogy a bekövetkezett esemény körül gondatlanság másokat is terhel, habár a bíróság csak azokat vonhatja felelősségre, kik vád alá vonattak. (K. 1849/1911. — B. V. 106.) 14. Ha az építési vállalkozó akadályoztatása idejére