Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

Btk. 57. 31 lalt következményeket, a kir. közigazgatási bíróság ítéletére hivatkozással megállapítja és a politikai jogok Felfüggesztését, az 1878:V. t.-o. 57. §-ának korlátain belül, a kir. közigazgatási bíróság ítéletében megállapított időtartamon túl, de annak beszámításává! határozhatja meg. I. Az egyházi személyekre kiszabható mellékbüntetés iránt lásd a 399. §-t. A közhivatal, szolgálat és állás iránt (55. §. I. p.) lásd a 397. és 461. §§-okat. Az ügyvédség elvesztését az 1874:XXXIV. t.-c. 24. §-a is kimondja; visszanyerése iránt lásd az 1880. évi XXXVII. t.-c. 28. §-át. A gyámság és gondnokság elvesztése iránt lásd még az 1880 :XXXVII. t.-c. 25. §-át s az 1877:XX. t.-c. 28. §-ának e) és zárópontját és 43. §-át 57. §. A hivatalvesztésnek és a politikai jogok felfüggesztésének tartamát a bíróság határozza meg. Ezen idő, vétség esetében egy évtől három évig, bűntett esetében pedig három évtől tíz évig terjedhet, s a szabadságvesztés-büntetésnek, elévülés esetében pedig ennek befejeztével kezdődik. Halálbüntetésnek szabadságvesztés-büntetés re átváltoztatása esetén: a hivatalvesztés és a politikai jogok felfüggesztésének tartama az átváltoztatással együtt határoztatik meg. 1. Korrekcionalizáció esetében a mellékbüntetést egy évtől csupán három évig terjedhető tartamban lehet kiszabni (K. 5795/1924. — B. XIX. 72. — Bj. LXXVIII. 90. - G. XIX. 308.) 2. A hivatalvesztés és a politikai jogok felfüggesztésének tartama akkor is csupán egy évtől három évig terjedhet, ha az a vétség, amelyre a törvény a szóbanlévő mellékbüntetéseket megállapítja, oly bűntettel áll anyagi halmazatban, amelyre a törvény ezeket a mellékbüntetéseket nem határozza. (K. 488/1924. — Bj. LXXIII. 239. - K. 2301/1924. — B. XVIII. 14. — Bj. LXXVII. 64.) 3. Különböző ítéletekkel több rendbeli szabadságvesztés-büntetésre elítélés s e büntetéseknek összbüntetésbe foglalása esetében, amennyiben az e § szerinti